„szüless meg Egyetlen Gyermek készen állunk” – Adventi várakozás Visky Andrással


Visky András: Advent

Még egy kevés idő és nem látunk többé
hópelyheket aláhullni az égből megfeledkezünk
a tél ezüstjéről a jégvirágokról a hajnali ablakon...

2023 tavaszán Visky András volt az Írórezidencia program vendége Pannonhalmán.  

Advent című verse saját előadásában meghallgatható itt:  https://www.youtube.com/watch?v=VD2MJvC8eVM

A vers teljes szövege: Visky András: Advent

Még egy kevés idő és nem látunk többé
   hópelyheket aláhullni az égből megfeledkezünk
      a tél ezüstjéről a jégvirágokról a hajnali ablakon
         eltűnik emléktelenül egy évszak aztán még egy
            végül valamennyi semmivé lesz a fák zavartan
               várakoznak a jelre hogy virágot bontsanak

vagy eleresszék végre megfakult leveleiket
   de nem érkezik semmiféle jel száraz szemüreg
      a tó vakon kémleli az eget mígnem telehordja
         a szél a medret szeméttel skorpiók támadnak
            egymásra madár csap le madárra őzek állnak
               lesben az élettelen fák között hogy őzekre

rontsanak bárányt szaggat szét a bárány megfojtja
   a lepkét a báb Még egy kevés idő és fölolvadnak
      a roppant jegek a forró vizű tengerek egyre
         magasabbra törnek és víz alá kerül ismét a kietlen
            és puszta föld a vízből fenevad jön fel
               párduchoz hasonló és lábai mint a medvéé

szája mint az oroszlán szája és akik egymást
   letaposva fölmenekültek a hegyre leborulnak
      előtte ide-oda gurul a nap az ég izzó teknőjében
            mint egy vasgolyó Te azt ígérted visszajössz
               és magadhoz veszel minket azt ígérted
                  nem hagysz bennünket árván hópehely

és jégvirág fák és füvek őzek és bárány skorpió és
   madár nélkül Te azt ígérted adventre advent
      jön angyal követ angyalt mígnem a várakozásnak
            vége szakad megzörgeted az ajtót és asztalhoz ülsz
               velünk Te azt ígérted fölismerünk téged mire
                  a teremtés földúlt játszótere egyetlen csupasz

kőistálló lesz vödrök hevernek egymásra hányva
   a jászolban végső találkozásunk karácsonyára
      várunk rettegve tekintünk tudatlan kicsinyeinkre
         szüless meg Egyetlen Gyermek készen állunk
            szüless meg Egyetlen Gyermek készen állunk
                  szüless meg Egyetlen Gyermek készen állunk