A Habsburg Ottó Alapítvány ülése margójára

Habsburg Ottó, a „bencés diák”

IV. Károly Madeirán történt tragikus halála után a királyi család 1922-ben először Madridba, majd 1923-ban a baszkföldi Lequeitióba települt át. Zita királyné bencés nevelőket kér Bárdos Remig főapáttól, gyermekei, elsősorban Ottó fia számára, hogy magyar nyelvre, a magyar történelemre tanítsák és megismertessék vele a magyar kultúrát.  A trónörökös bencés nevelői: Sólymos Vendel, Vlasits Róbert, Weber Jácint, Blazovich Jákó, Bánhegyi Jób.

Weber Jácint 1901-ben Kistapolcsányban József főherceg nevelője is volt, majd 1926-ban Lequeitióban, 1929-ben Steenockerzeelben Ottó trónörököst és testvéreit oktatta és a királyi család lelkésze volt. 1935. június 27-én Blazovich Jákóval együtt részt vett a Leuveni Katolikus Egyetemen Habsburg Ottó doktori védésén.

Solymos Vendel más megbízatásai mellett a pápai és a kőszegi gimnázium jeles tanára volt. Ő alapította meg a Pápai Iparos Dalkört, ő vezette a Pápai Iparos Dalegyesegyület Kamarazenekarát és a kőszegi bencés gimnázium 120 tagú énekkarát.

Az irodalomtörténettel, elsősorban a nőírókkal, művészettörténettel és esztétikával foglalkozó Bánhegyi Jób más feladatai mellett a győri bencés gimnázium jeles tanára volt. Tagja volt a Szent István Akadémiának, alelnöke volt a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek, meghívott tagja az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának. 1915. júniustól októberig Blazovich Jákó helyetteseként Habsburg Ottót magyar irodalomra tanította, majd 1930. októberében a gróf Zichy János, mint elnök és Ady Lajos tankerületi főigazgató, mint vizsgabiztos jelenlétében tartott érettségi vizsgálaton magyar irodalomból vizsgáztatta.