Ökumenikus konferencia az ISKOLA évében – 2.

A Regula szellemisége: béke, egység, személy tisztelete, mértékletesség, megosztás - „e természetfölötti síkra emelt nemes humanizmus,” az ökumené gyökere.

Bár a bencés szerzetesek nem egyedül tették kereszténnyé a pogány Európát, de jelentős szerepük volt benne éppen Szent Benedeknek, rendalapítójuknak és az általa írt Regulának köszönhetően. Ugyan Benedek olyan emberek és közösségek számára írta a Regulát, akik életüket Istennek és az imádságnak szentelve egy monostorban, magányban, csöndben, a világtól elfordulva éltek, de olyan értékeket fogalmazott meg – a személy tisztelete, az egység, és a bölcs mértékletesség – melyek nemcsak egy szerzetesi, hanem mindenféle közösség számára követhetők és követendők. A bencéseknek a szó tág értelmében kultúrát teremtő szerepe éppen amiatt elsődleges és meghatározó, mert nagy mértékben hozzájárultak ezeknek az értékeknek a kialakulásához (megteremtéséhez), megőrzéséhez és továbbadásához (közvetítéséhez). 

A személy tisztelete nem enged meg semmiféle társadalmi vagy faji diszkriminációt, ami az igazságtalanság és megosztottság forrása. A személy tisztelete közösséget, egységet formáló erő lehet azáltal, hogy megengedi, lehetővé teszi, sőt, akár bátorítja az egyes tagok közötti különbözőséget. Szent Benedek arra tanítja követőit, hogy mindenkit fogadjanak el olyannak, amilyen, adottságaival, adományaival, gyengeségeivel együtt.

A bölcs mértékletességnek fordított érték (a latin kifejezést: discretio hallva furcsának tűnik, eredeti jelentésében megkülönböztetést jelent, a diszkréció jelentése még: titoktartás, tapintat, egyéni mérlegelés, szabad belátás. Ez utóbbi két jelentés ismeretében talán könnyebb elfogadni a bölcs mértékletesség fordítást.) nem más, mint a mértékletes élet, amikor megelégszünk azzal, ami szükséges, és még ebben is osztozunk másokkal a vendégszeretet szellemében.

A béke, az egység, a személy tisztelete, a mértékletesség és a megosztás az Istenhez vezető és a lelkiekre irányuló élet jellemzője, vagyis nem más, mint — Csóka Lajos bencést, a Szent Benedek fiainak világtörténete című könyv szerzőjét   idézve — a „természetfölötti síkra emelt nemes humanizmus.” Erre tanít Szent Benedek, erre tanít az általa megfogalmazott Regula, mely túlmutat egy monostor falain, ezért lehetett és lehet Szent Benedek Európa védőszentje, követésre méltó példa. Ha a bencések és az ökumené kapcsolatáról beszélünk, akkor ebben „a természetfölötti síkra emelt nemes humanizmus,” meglelhetjük az ökumené gyökerét.