Egy újsághírre: Illatmúzeum nyílik a Pannonhalmán

A pannonhalmi könyvtár gyógynövényekkel kapcsolatos kéziratai közül is láthatunk néhányat nemesmásolatban a május 30-án megnyílt múzeumban. Egy 1201-ben kelt oklevél szerint kórház (ispotály) működött Pannonhalmán. A 17-18. században már több gyógyászattal foglalkozó szerzetest tudunk név szerint azonosítani, akik közül három különösen is kiemelkedik: Lancsics Bonifác, Reisch Elek, Zsoldos Xavér.

Bár a pannonhalmi arborétum és kert összekapcsolódik egymással, mégis jól elkülöníthető az angolpark és a mára inkább már gyógynövényeket és kevésbé haszonnövényeket termelő „veteményes.” kert.

Minden bizonnyal a Szent Márton hegyi monostornak is volt kertje, a kezdetektől fogva, melyet azonban a történelem viharai és természeti katasztrófák el-elpusztítottak. Valószínű, hogy kezdetben a konyhára termelt növények és a gyógynövények termesztésén volt a hangsúly.

Egy 1201-ben kelt oklevél arról tanúskodik, hogy ekkor már kórház (ispotály) is működött a kolostorban, legalábbis „a kórház mestere Márton” gyógyító tevékenységet is végzett.

Az, hogy a középkori kolostorokban gyógyítással is foglalkoztak, köztudomású. A már említett 1658-as leltárkönyvben 36 orvosi vonatkozású mű szerepel. Az 1540-ben Frankfurtban kiadott Dornsteniustól származó Botanicon című könyvben felsorolt gyógynövények mellé valaki odaírta a növények magyar nevét is kézzel.

A könyvtár őriz egy 1697-ből származó benedicionalét (különböző alkalmakra illő áldásokat tartalmazó liturgikus könyv), melynek címe Sacra Arca Benedictionum Magni Fundatoris Religionum Divi Patriarchae Benedicti, ebben a gyógynövények megáldására alkalmas áldás-formulákat is olvashatunk.

A 17-18. században már nevesíteni is tudjuk a gyógyászattal foglalkozó szerzeteseket, akik közül három különösen is kiemelkedik. A polihisztor (teológus, filozófus, rendtörténész, rétor, költő) bencés, Lancsics Bonifác (1674-1737) „Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis…” (Orvosi könyvecske a különböző betegségek gyógyítására) című a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban őrzött kéziratos munkájában, 1697-ből több mint száz orvosságos receptet hagyott az utókorra, és tanácsokat is adott a különféle betegségek megelőzésére. A Bajorországban gyógyászati tanulmányokat folytató végző szerzetes, Reisch Elek (?-1753) növényi, állati és ásványi anyagokból állított elő gyógyászati készítményeket. Receptgyűjteményét a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi. A tehetségesen rajzoló Zsoldos Xavér (1743-1819) 1788-as keltezésű kéziratos Herbáriumában magyarul jegyzi fel a környék népi gyógyászati megfigyeléseit.

Kapcsolódó hír: 2021. május 30-án Illatmúzeum nyílik a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében

https://www.magyarkurir.hu/hirek/illatmuzeum-nyilik-pannonhalmi-foapatsag-gyogynovenykertjeben