Írói rezidencia. Pannonhalmi napló Visky András: Az 501–es szoba – 2. rész

… Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Isten cserbenhagyásai miatt mindig ez a kérdés szakad ki az ember mellkasából. Semmi válasz, visszhang sem, a kiáltozást benyeli a néma ég. A feltámadásig, legalábbis. Akkor is csak erre, a már elkiáltott kérdésre születik válasz. A jövőbeni kérdés, ha pontosan ugyanaz is, egészen más mégis. És a feltámadás is „más”, mindig. A fölemelt és meggyalázott meztelen test nem ígéri a megváltást – érdemes volna nem idealizálni a szenvedést, Krisztus szenvedését sem. Önmagunkkal mint gyilkossal nem kellene összekacsintani – a teológiai beszédmód nem arra való, hogy felszámolja a tragikumot. A teológia nem az üdvtörténet spoilere. Nem bennfentesség. Más ismerni a végkifejletet, és egészen más részesülni belőle….

Forrás: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/visky-andras-az-501es-szoba-2-resz.html