November 1. Mindenszentek ünnepe

November 1-je Mindenszentek ünnepe, (lat. festum Omnium Sanctorum) az egyháztan (ekkleziológia) szerint a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, melyet november 2-án halottak napján ünneplünk. Az ünnep elterjesztésében nagy szerepük volt a clunyi bencéseknek.  Odilo, clunyi apát 998-ban, a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést írta elő e bencés kolostorokban november 2-án. Ez a szokás azután a 12. és 13. században egész Európában elterjedt. 

A katolikus hit szerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, könyörögnek, közbenjárnak egymásért. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága.

November 1-jén, Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt (vö. Jel 7,9-10) a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében megholtakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.

III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.

IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.

Az ünnep elterjesztésében nagy szerepük volt a clunyi bencéseknek.  (Szent) Odilo, clunyi apát 998-ban, a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést írta elő a bencés kolostorokban november 2-án. Ez a szokás azután egész Európában elterjedt. 

Mindenszentek estéje halottak napja előestéje, vigíliája, amikor sokan kimennek a temetőbe vagy otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. A kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Az ünnepi mise könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Magyar Kurír