Rejtett kincseink… korabeli (1831) tudósítás az újonnan épült Pannonhalmi Főapátság klasszicista könyvtáráról

A minden kulturális és tudományos újdonságra kíváncsi nagy irodalomszervező, ítész, költő és fordító, Kazinczy Ferenc 1831-ben kipróbálta a kor egyik legnagyobb és új technikai vívmányát, a gőzhajót. A kirándulás során – melynek útieseményeit le is jegyezte - Pannonhalmán, Tatán, Esztergomban, Visegrádon és Vácott járt.

Utazása közben, ahogy mindig, egész életében, érdeklődése minden természeti szépségre és az ember által létre hozott művészi alkotásra kiterjedt, a kultúra minden területén: építészet, képzőművészet, zene, irodalom… A tudósításokat eredetileg feleségének, Török Sophie szánta, ám szinte néhány napon belül nyomtatásban bárki érdeklődő kézbe vehette.

A kirándulás 1831. április 7-én kezdődött és április 13-án Pesten ért véget. Innen Pécelre ment, Szemere Pál barátjához. Ott írta le április 21. és 23. között és útiélményeit, és 1831. április 30-án Landerer nyomdájában meg is jelentette. A két héten belül megjelent kötet, ha karcsú is, a kiadást tekintve a magyar könyvkiadás egyik bravúros kötete.

A műből két példányt őrzünk a pannonhalmi könyvtárban, az egyik Czuczor Gergely bencés könyvtárából származik.

Kazinczy Pannonhalmán barátját, Guzmits Izidor bencés szerzetest látogatta meg. Megtekintette a kertet, sőt fát is ültetett ott, és az apátság épületegyüttesét, így a könyvtár új épületét is. Leírja az épület méreteit, megítéli Joseph Klieber szobrait és a mennyezeti, Pallas Athenét (Minervát) ábrázoló freskót. Arról is szól, hogy milyen könyveket látott a gyűjteményben.

„ Negyedfél napot tölték a’ nékem felejthetetlen helyen, ’s a’ sok hol vígan, hol bölcsen töltött órák után, ideje volt megtekinteni a’ Monostor nevezetességeit is. … A’ Bibliothéca’ palotája nagy és magos. Hossza a’ palotának 12 ől; szélessége 7., ’s ebből éjszakra ’s délre egy-egy cabinet nyilik. … A’ palota, melly a’ Monostor’ éjszaki szárnyát foglalja el, hármas ablaktól kap világítást nyugot felől, ’s a’ két cabinet felett három kissebből, ’s így épen nem setét. Közel a’ hármas ablakhoz a’ belépő maga előtt látja Szent-Istvánt, az Alapítót, ’s Ferenczet, a’ Feltámasztót, márvány polczozaton… Mind a’ két szobor a’ Bécsi képelő Academia’ Directorának Klieber Józsefnek igen értelmesen gondolt, igen ügyesen dolgozott munkája…  Klieber azon nemben is mere valamit, mellyben magát nem gyakorlá; egy Minerva a’ plafondon neki dicsőséget nem szerez…. A’ tiszteletünkre méltó ’s nagyon méltó Szerzet, itt és leányházaiban, százezer kötet könyvnél többet bír. Jele ez, melly jó, ha a’ gazdagság jók’ kezében áll; azok kezében, kik méltók hogy gazdagok légyenek, mert tudják melly végre kell élni vele.”

Kazinczy útirajza – 19. századi nyelvezete ellenére – élvezhető, követhető, érdekes olvasmány.

A műről a Pytheas Könyvmanufaktúra készített hasonmás kiadást:

http://konyvmanufaktura.hu/termek/kazinczy-ferenc-kazinczy-utja-pannonhalmara-esztergomba-vaczra-borkotesben/

A Pytheas honlapjáról csatoljuk Kováts Dániel rövid tanulmányát Kazinczy Ferencről és az Útja Esztergomba, Váczra és Pannonhalmára című művéről.