Bemutató a könyvtárban a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteményeiből – Kunst– und Wunderkammer

A reneszánsz és a barokk kor egy sajátos képződménye az úgynevezett Kunst- und Wunderkammer, (érdekes, értékes és ritka tárgyak gyűjteménye) melyben a különböző képzőművészeti alkotások, a természettudománnyal kapcsolatos tárgyak, régészeti leletek stb. kaptak helyet. A Pannonhalmi Főapátsági Múzeum anyagából ilyen bemutató a könyvtár északi kisebbik helyiségében kapott helyet.

A könyvtár-levéltár-múzeum egy közös ős-intézményből vált szét. A könyvtárak kéziratos – levéltári – anyagokat is gyűjtöttek, sőt metszeteseket, tervrajzokat is, melyek ma már inkább egy múzeum gyűjteményébe valók. A 17-18. században épült teremkönyvtárak alkalmasak voltak arra, hogy szobrokat és képeket is elhelyezzenek és bemutassanak bennük.

A barokk viszonylag egységes vallásos-abszolutisztikus világképének felbomlása után a 19. században elterjedt egyféle történeti-rendszerező szemlélet. A tudatosan gyarapított gyűjteményekben a könyvek és archívumba (levéltárba) való iratok mellett festményeket, rajzokat, szobrokat, ötvöstárgyakat is gyűjtöttek. A természettudományok előretörésével kiegészültek ezek ásványokkal, növény és állat-preparátumokkal. Jelentős régiség (régészeti leletek) és numizmatikai gyűjtemények is létrejöttek.

A pannonhalmi teremkönyvtár klasszicista stílusban épült 1824 és 1832 között, azzal a céllal, hogy a három terület (könyvtár-levéltár-múzeum) anyagát vagy legalábbis annak egy részét együtt, egy helyen mutassák be. Az össze-gyűjteményi szemléletet mutatja az is, hogy bizonyos időszakban a könyvtárosok voltak gyakran a levéltárosok is, akik az egész gyűjteményről – beleértve a múzeumot is – készítettek katalógust.

A három gyűjtemény (Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Pannonhalmi Főapátsági Múzeum) ma is együtt, egymás munkáját segítve működik.  

 Kunst- und Wunderkammer „gyűjtemények létrejöttét egyszerre inspirálta a ritkaságok iránti érdeklődés, a teremtett világ szépsége iránti csodálat és ezek repræsentatiojának lehetőségei, a kivételes műalkotások megrendelése és mecenatúrája. A cél elsősorban a gyönyörködés és gyönyörködtetés: egyszerre szolgált installációs enciklopédiaként, uralkodói vagy főnemesi reprezentációs elemként, együttesen dicsőítve a Teremtőt és a harmonia cælestist, és ennek tükrét a természet szépségében, illetve az egyházi és társadalmi hierarchia csúcsán állók nobilitasában, amelyet ily módon a művészet és az enciklopédikus tudás hivatott illusztrálni, karöltve a természet bőségszarujának ajándékaival.”

Forrás: Lábár Tamás: A makrokozmosz mikrokozmikus installációja: a Kunst- und Wunderkammerek világa https://arsnaturae.hu/hu/makrokozmosz-mikrokozmikus-installacioja-kunst-und-wunderkammerek-vilaga