Szent Márton ünnepe – 2024 – Márton „megértette, hogy az Úr neki hagyta meg azt, akin senki sem könyörült.”

„Így történt meg egy szokottnál jóval keményebb tél közepén, midőn a hidegtől sokan megfagytak, és Mártonnak már semmije sem volt a fegyverén és egyszerű katonai köpenyén kívül, hogy Ambianum város kapujánál egy ruhátlan koldussal találkozott. A szerencsétlen ember könyörgött az arra járókhoz, hogy szánják meg, de mindnyájan elmentek mellette. Ekkor az Istennel eltelt férfiú megértette, hogy az Úr neki hagyta meg azt, akin senki sem könyörült. De mit tegyen? A rajta levő köpenyen kívül nem volt egyebe, mert már hasonló célra mindenét elajándékozta. Fogta tehát az oldalán hordott kardját, és középen elvágta vele köpenyét, az egyik részét odaadta a koldusnak, a maradékot pedig magára terítette. … A következő éjszaka Márton, miközben mélyen aludt, meglátta Krisztust ugyanazon fél köpenybe öltözve, amely a koldust betakarta” – írja Sulpicius Severus Szent Márton életrajzában

Szent Márton, földi életében egy sajátos, belső lelki utat tett meg. Ezen az úton, melynek mérföldkövei őt szentté tették, mi is útra kelhetünk.

A szent az, aki a felebaráti szeretetet hősi fokon gyakorolja. A felebaráti szeretet nem feltétlenül érzelem, sokkal inkább empátia, szolidaritás, testi-lelki segítség, türelem, elfogadás, támogatás, törekvés a jóra, a békességre… Erre a szeretetre mindannyian rászorulunk, és ezt a szeretetet mindannyian gyakorolhatjuk mások felé. 

 Az ínség nem mindig hajléktalanságot, ruhátlanságot vagy éhezést jelent, hanem talán CSAK egy mosolyra, egy bíztató szóra, együttérző tekintetre van szükség. Mindannyiunknak van mit adni és sokszor szorulunk arra, hogy kapjunk. Hol koldusok, hol Szent Márton vagyunk – lehetünk … tiszta szívvel orvosolva a szív sebeit. A szeretet gyógyító erejű, akár kapjuk, akár adjuk.

Csendesedj el, nézz magadba és kelj útra Szent Márton útján.