Pannonhalmi Szemle új lapszámának bemutatója
hím/nem-nő/nem
Időpont: 2025. október 16., 17:00
Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (1052 Budapest, Piarista köz 1.)
A belépés ingyenes.
(Bencés) Igeliturgikus útmutató 2026
Pannonhalma, 2025
Egyházunk naponta elvezet az Ige olvasásához. Ez a naptár segítséget szeretne adni az Isten Igéjének jobb befogadásához. Isten Igéje akkor lesz termő és cselekvő szó mindannyiunk számára, ha készülünk fogadására, naponta figyelünk szólítására, és ha a szentmise igeliturgiáján megkap egy szó vagy mondat, utánanézünk, újraolvassuk, átelmélkedjük, „szívünkben forgatjuk”.
Az első egyetemes zsinat
Katolikus, protestáns és ortodox értékelések Nikaiáról
szerk.: Görföl Tibor
Pannonhalma, 20205
Jan-Heiner Tück: Megbocsátani a megbocsáthatatlant?
Teológiai tanulmányok
Pannonhalma, 2025
2025. szeptember 24-én együttműködési megállapodást kötött Olofsson Placid bencés szerzetes tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására, feldolgozására és bemutatására a Pannonhalmi Főapátság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A projekt része Placid atyának a pannonhalmi könyvtár Benedictina gyűjteményében őrzött hagyatéka feldolgozása és közzététele.
A pannonhalmi könyvtár Musicotheca gyűjteményében több olyan kották őrzünk, mely a bejegyzés szerint Stefánia belga királyi hercegnő – Rudolf trónörökös, majd annak halála után Lónyay Elemér felesége – tulajdonában volt. A korabeli feljegyzések szerint a hercegnő rajongott a zenéért, naponta több órán át zongorázott vagy hárfázott, és gyakran játszatott magának hivatásos hárfással. Hetenként többször vett részt színházi előadásokon is. Zenei hozzáértésével és művészeti adományaival tiszteletet szerzett magának sokfelé.
A könyvtár értékes különgyűjteménye a Musicotheca, amely kéziratos és nyomtatott muzeális kottákat tartalmaz. Ennek az állományrésznek a feldolgozása során került elő egy érdekes pannonhalmi vonatkozású mű.
A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Musicotheca gyűjteményében, 17-20. századi kéziratos és nyomtatott kottákat őriznek.
A muzeális anyagból néhány felkeltette a Haydneum-Magyar Régizene Központ Alapítvány érdeklődését, ezért 2025-ben együttműködési megállapodást kötöttek a pannonhalmi könyvtár fenntartójával, a Pannonhalmi Főapátsággal ezek felhasználásáról.
2013-ban a könyvtár vett részt a Musicotheca gyűjteményhez tartozó Kalmár László (1931-1995) zeneszerző hagyatékának feldolgozására irányuló projektben .
2014-ig a Musicotheca gyűjtemény a könyvtártól, levéltártól és múzeumtól különálló, önálló gyűjteményként működött, egy-egy bencés irányítása alatt. Az esetleges kutatói és egyéb kéréseket a könyvtár válaszolta meg.
2013-ban merült föl, hogy a Musicotheca gyűjtemény kerüljön a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kezelésébe.
A pannonhalmi főapátság középkori könyvtára és kéziratos zenei anyaga a török háborúk idején megsemmisült.
Az újjáéledéskor, 1638-tól kezdődően, Pálffy Mátyás főapátsága idején a liturgikus gyűjtemény már a tridenti zsinat szellemiségét tükröző nyomtatott kottákkal gyarapodott.
Az Éden-Édenkert vagy Paradicsom-Paradicsomkert annak a vidéknek a neve, ahol a Biblia szerint Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. Tágabb értelemben az emberiség elképzelt, ősi aranykorát is jelenti, illetve a mennyországot is.
Szomorú tény a szakmai köztudatban, hogy Mohács (1526) után a régióban a középkori könyvtermés 98-99 %-a megsemmisült.
A pannonhalmi gyűjtemény egyik különlegessége egy 1862-ben, Bécsben kiadott melkita misekönyv (missale). A nagy szegénységben és üldözöttségben élő melkitákat az Osztrák Magyar Monarchia felkarolta, azzal is segítette, hogy kiadott számukra egy katekizmust. 1862-ben pedig a magyar püspöki kar Scitovszky János prímással az élen misekönyvet nyomtatott számukra, meghagyva, hogy papjaik között ingyen osszák szét azokat. A kiadáshoz Rimely Mihály főapát is hozzájárult. A gyűjteményünkben őrzött példányt ő kapta tiszteletpéldányként.
Könyvtárunk gyűjteményében őrizzük a szír nyelvű Újszövetség második, nyomtatott kiadásának egy példányát, mely 1562-ben, Bécsben jelent meg. (Első kiadás: Bécs, 1555) A szír Biblia történetének kiemelkedően fontos állomása az 1555-ös első kiadása. A görög és a héber Biblia kinyomtatása egy-két évtizeddel a latin után elkezdődött el. 1512 és 1514 között három egymást követő évben látott napvilágot az első örmény, etióp és arab könyv. Mindössze száz esztendővel Gutenberg Vulgata-kiadásának megjelenése után pedig a szír Újszövetség is sajtó alá került.
A négy evangélium első arab nyelvű kiadása a Medici-nyomdában (Typographia Medicea), 1590-ben, Rómában jelent meg. A ritka, kevés példányban fennmaradt mű a latin címen és a kolofonon kívül végig arab nyelvű. A kiadás célja a muszlimok megtérítése volt. A tipográfia a Párizsban született Robert Granjon (kb. 1513-1590) nyomdász és betűtervező-metsző munkája. Ő alkotta meg a különböző keleti nyelvek – örmény, szír, cirill és arab – írásjeleit.
"Olyanná teszi pusztaságát, mint az Úr kertje" Iz 51,3
Nemzetközi ökumenikus konferencia
Pannonhalmi Főapátság
2025. szeptember 26-27.
“Her wasteland he shall make like the garden of the Lord” – Isaiah 51:3
International Ecumenical Symposium
Pannonhalma Archabbey
September 26-27, 2025
Ingyenes (de regisztrációhoz kötött)
egyéni és vezetett programok
Részletes program és regisztráció:
https://pannonhalmifoapatsag.hu/ars-sacra-es-kulturalis-orokseg-napjai-pannonhalman/
Anselm Grün – Friedrich Assländer: Vezetői szerep és spiritualitás
Részletes program, regisztráció és jegyvásárlás:
https://www.arcustemporum.com/
Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója:
English
Magyar