2025. május 8-án, csütörtökön 16:30 órakor mutatják be a FUGA – Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. ker., Petőfi Sándor u. 5.) Martin Werlen emeritus apát, bencés szerzetes legújabb kötetét Ahol a remény épül. Zavaró és reményteli építkezések az egyházban címmel.

Jézus egy képet használ arra, hogy elmagyarázza halálának és feltámadásának jelentését: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz.” Meg akarja értetni, hogy életének végső eseményei: a kereszt, a halál és a feltámadás termékenységet hordozó tettet jelentenek, és ez a termékenység sokaknak hoz gyümölcsöt. Jézus búzaszemhez hasonlítja magát, amely elrothadva a földben új életet terem.

Márk evangéliuma 13. fejezete 24. versében Jézus egy nagy megpróbáltatásról beszél: „a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot.” Ezzel a szenvedéssel szembesülve sokan a világ végére gondolhatnak, de az Úr megragadja az alkalmat, hogy más értelmezést kínáljon nekünk, és ezt mondja: „ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak” (Mk 13,31). Van, ami elmúlik és van, ami nem múlik el.

A Kereszt és az Éjszaka vezet el a mennyei fényességhez: ez a Kereszt örömhíre. A feltámadt Krisztus, a dicsőség királya az emberiség ősi mintaképe és feje, alakja olyan cél, amelyre az egész emberi lét irányul, és amelytől értelmét kapja. Krisztus szenvedésében és halálában felemésztődtek bűneink. Ha ezt hittel elfogadjuk, és hívő odaadással Krisztus követésének útját választjuk, és azon járunk, akkor Ő ,,szenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe'' vezet minket.

Többszáz éves térképek és könyvek egy asztalon. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában és könyvtárában párjukat ritkító történelmi dokumentumok lapulnak. Ezek az iratok és krónikák több száz év viharait élték túl, legyen szó Vergilius összesről vagy Cicero beszédekről a 16. századból vagy kézzel festet térképekről az 1700-as évekből. Azonban ahhoz, hogy ezek az iratok a következő évszázadokat is túléljék, az szükséges, hogy megfelelően restaurálják őket. Többek közt ebben tud segíteni egy mecénás.

1000 éve szolgálunk

A Szent-hegyen élő, pannonhalmi bencés szerzetesek – ahogy azt Szent István király  örökül hagyta – ezer éve folyamatosan imádkoznak Magyarország fennmaradásáért. Sorsuk egy évezrede egybefonódik ezzel a vidékkel, és formálj az itt élő közösséget. Sok minden változott ez idő alatt, de spiritualitásuk lényege, szolgálatuk szelleme, az evangélium értékrendjéből fakadó odafordulás az emberek gondjai felé állandó.

Értékeket őrzünk

1831-ben Kazinczy Ferenc meglátogatta barátját, Guzmics Izidort. Megtekintette a nagy építkezést, ami éppen akkor folyt Pannonhalmán – a monostor épületegyüttese ekkor kapta meg mai formáját. Lelátogatott a kertbe is, ahol bizonyos fák kérgébe a számára kedves barátai és felesége, Török Sophie nevének kezdőbetűjét metszette be. Ezek a fák sajnos már elpusztultak, ma már nem láthatók.

Részlet: A Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra című műből Pest: Landerer, 1931. április 30.

A Pannonhalmi Főapátság Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye, az Unesco Világörökség része és falai között ma is ugyanaz a Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő bencés szerzetesrend él és működik, amely számára Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. Ez a kivételes múlt felelősséget ró ránk: őriznünk kell mindazokat a szellemi, kulturális és történelmi értékeket, amelyeket immár több, mint ezer éve gondoznak a Főapátság szerzetesei és munkatársai.

Szent Benedek napján, március 21-én az eucharisztia közös ünneplését követően a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban Dr. Borhy László rektor és Hortobágyi T. Cirill főapát aláírta az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pannonhalmi Főapátság közötti tudományos együttműködési megállapodást.