A Szent Márton napi ünnepség előtt meglátogatta a Nagy István agrárminiszter és felesége.

A következő botanikai, illetve gyógyászattal és a kerttel kapcsolatos nyomtatott köteteket és kéziratos dokumentumokat láthatták a vendégek a bemutatón:

Egy a gyógyászattal foglalkozó ősnyomtatvány és antikva kötet:

A Szent Márton napi vendégek megtekinthették a Pannonhalmi Főapátsági Múzeumban őrzött legfontosabb ereklyéket. Ezek bencések által különösen is tisztelt Szent Márton, a rendalapító, Szent Benedek, a monostort alapító Szent István és Szent Asztrik, az első apát ereklyéi.

A Szent Márton napon adománygyűjtésre is sor került.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár négy restaurálásra váró kötetet ajánlott örökbefogadásra.

Három kötet örökbefogadóra talált:

Karthauzi Szent Dénes 1533-ban Kölnben megjelent magyarázatai a vasárnapi evangéliumokhoz és szentleckékhez.

(121-D-6 Dionysius Carthusianus: Epistolarum ac evangeliorum dominicalium totius anni enarratio. Köln: Peter Quentel, 1533. - [6] CCCLXXXIIII ff.: Metszetes iniciálék, a címlap metszetekkel gazdagon díszített; 2°)

A Szent Márton napi ünnepségen Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója átadta az Alapítvány ajándékát, II. József ún. „úti- oltárát.”

Beszédében Mária Terézia és II. József vallásosságáról szólt, majd részletesen bemutatta az ereklyéket tartalmazó, három darabból álló műtárgyat.

2024-ben az alapítók döntése szerint a Szent Márton-díjat a Reménysugár a Dél-alföldi Hematológiai és Onkológiai Gyermekbetegekért Alapítvány kapta. Posztumusz elismerésben részesült Rudan Mária (1982–2022), a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája Emberi Méltóság Projekt egykori vezetője.

„Így történt meg egy szokottnál jóval keményebb tél közepén, midőn a hidegtől sokan megfagytak, és Mártonnak már semmije sem volt a fegyverén és egyszerű katonai köpenyén kívül, hogy Ambianum város kapujánál egy ruhátlan koldussal találkozott. A szerencsétlen ember könyörgött az arra járókhoz, hogy szánják meg, de mindnyájan elmentek mellette. Ekkor az Istennel eltelt férfiú megértette, hogy az Úr neki hagyta meg azt, akin senki sem könyörült. De mit tegyen? A rajta levő köpenyen kívül nem volt egyebe, mert már hasonló célra mindenét elajándékozta.

A halottak napja ünnep, november 2-án a földön küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint ősidőktől fogva minden kultúrában megtalálható jelenség. Az Egyházban Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzen meg. Így az ünnep a clunyi bencések hatására terjedt el széles körben.

November 1-je Mindenszentek ünnepe, (lat. festum Omnium Sanctorum) az egyháztan (ekkleziológia) szerint a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, melyet november 2-án halottak napján ünneplünk. Az ünnep elterjesztésében nagy szerepük volt a clunyi bencéseknek.  Odilo, clunyi apát 998-ban, a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést írta elő e bencés kolostorokban november 2-án. Ez a szokás azután a 12. és 13. században egész Európában elterjedt. 

első hangulatok-érzések-élmények Pannonhalmán

Fotó: Wirth Imre Forrás: Facebook – Wirth Imre

Bejegyzés: „a legszebb pannonhalmi pillanat:mit is kéne tennem?”

A csatolásban a költő Pannonhalmán írt versei

A Magyar Írórezidencia Program 2019 óta biztosít lehetőséget alkotói elvonulásra kortárs írók számára a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében. Pannonhalma 2021 őszétől kapcsolódott be a programba, márciusban és novemberben fogad két-három hétre egy-egy költőt, írót. 2024 őszén Wirth Imre az Írórezidencia-vendégünk.

Fotó: Méhes Károly

Forrás: Facebook – Wirth Imre