1831-ben Kazinczy Ferenc meglátogatta barátját, Guzmics Izidort. Megtekintette a nagy építkezést, ami éppen akkor folyt Pannonhalmán – a monostor épületegyüttese ekkor kapta meg mai formáját. Lelátogatott a kertbe is, ahol bizonyos fák kérgébe a számára kedves barátai és felesége, Török Sophie nevének kezdőbetűjét metszette be. Ezek a fák sajnos már elpusztultak, ma már nem láthatók.

Részlet: A Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra című műből Pest: Landerer, 1931. április 30.

Nagyböjt 4. vasárnapja: Laetare vasárnap, a nagyböjt közepe. Liturgikus színe a bűnbánatot jelölő lila helyett a derűsebb rózsaszín. Advent vasárnapjai között a Gaudete vasárnap a megfelelője.

A Pannonhalmi Főapátság Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye, az Unesco Világörökség része és falai között ma is ugyanaz a Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő bencés szerzetesrend él és működik, amely számára Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. Ez a kivételes múlt felelősséget ró ránk: őriznünk kell mindazokat a szellemi, kulturális és történelmi értékeket, amelyeket immár több, mint ezer éve gondoznak a Főapátság szerzetesei és munkatársai.

Újra megjelent  Anselm Grün: Böjt. A test és lélek imája című kötete. A böjt nem öncél, hanem a lelki aszkézis jól bevált eszköze, a testtel és lélekkel végzett imádság egyik legősibb és legátütőbb módja. Erre emlékeztet Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetesének könyve, a Böjt. A test és lélek imája, amely ismét elérhető a Bencés Kiadó kínálatában. Az utóbbi években az orvostudomány és a meditációs gyakorlatok újra felfedezték a böjtöt.

Szent Benedek napján, március 21-én az eucharisztia közös ünneplését követően a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban Dr. Borhy László rektor és Hortobágyi T. Cirill főapát aláírta az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pannonhalmi Főapátság közötti tudományos együttműködési megállapodást.

KERTEK – Ösvények és átjárók

2025. május 9. – november 11.

2025. május 9-én nyílik meg a Főmonostori Kiállítótérben a KERTEK – Ösvények és átjárók című kortárs időszaki kiállítás.

… paradisum plantavit, hortum plantavit… 

2025. március 21. – november 11.

2025. március 21-én, Szent Benedek ünnepén dr. Radnóti Sándor professzor emeritus, az MTA doktora nyitotta meg a „… paradisum plantavit, hortum plantavit…” című kiállítást a díszes könyvtárteremben, melyet Ásványi Ilona könyvtárigazgató állított össze.

A kiállításról:

A pannonhalmi szerzetesközösség a főapátság spirituális, kulturális és turisztikai évadának témájául 2025-re a „kert” fogalmát választotta. A téma kiválasztásában a közösség minden évben a bencés hagyomány fogalmainak köréből merít, és olyan fókuszokat helyez el, amelyekhez a széles közönség is szívesen kapcsolódik. Ilyen fogalmak voltak például 2018-ban a kibékülés, 2019-ben a csend, 2020-ban a vendégség, vagy éppen 2024-ben az ünnep.

Szent Benedeket, a nyugati szerzetesség atyját, a bencés rend alapítóját spirituális bölcsessége és a szerzetesi életforma kialakításában játszott szerepe tette ismertté.

A gazdag szimbolikájú Szent Benedek medál egyik oldala a rendalapító életének egy-egy vonatkozását jeleníti meg, a másik sajátos spirituális jelentéssel bír.

Az érem elülső oldalán:

1. Szent Benedek képe a gonosz elleni erőteljes védelmezőt és a lelki útmutatás forrását jeleníti meg. Egyik kezében az általa írt Regulát tartja, a másikban egy keresztet.

Részlet: Zátonyi Maura OSB: Kezdetről kezdetre. A conversatio morum dinamikája Szent Benedek regulája alapján című írásából.

A teljes tanulmány a Vigilia 2025 márciusi, „A megtérés” tematikájú számában olvasható