A Les Très Riches Heures du Duc de Berry címmel megnevezett 15. századi hóráskönyvet a Párizs közeli a chantilly-i Musée Condé-ban őrzik, eredeti példányát csak a szakemberek tanulmányozhatják. A kötet fakszimile kiadása 1984-ben Luzernben (Svájc) készült, 980 + 80, valamivel több, mint 1000 példányban. Ennek a kiadásnak 828. példányát kapta ajándékba a pannonhalmi könyvtár Kubik László Svájcban élő könyvgyűjtő jóvoltából.

1848-ban jelent meg a Petőfi összes második kiadása, két kisformátumú kötetben. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban ez a kiadása is megtalálható. A második kiadás Apa Ignác Benedek bencés szerzetes, jelentős könyvgyűjteménnyel rendelkező, a győri bencés rendház könyvtárosa könyvtárából került be a pannonhalmi könyvtárba. Apa Benedek jellegzetes, egységes küllemben köttette be a könyvtárában tartozó könyveket, ezt a kötetet is.

2023. május 9-én a Pannonhalmi Főapátság konferenciát szervezett a Főapátsági Ásványtár megnyitása alkalmából.

Petőfi Sándor első verseskötete (Versei) élete huszonkettedik évében, 1844-ben jelent meg. Öt év múlva, mindössze 26 évesen meghalt a segesvári csatamezőn. E rövid öt esztendő alatt olyan fényes és termékeny költői-írói pályát futott be, melyhez hasonlót keveset találunk még a világirodalomban is. Első összes költeményei – melynek egy példányát a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár is őrzi – Petőfi összes költeményei egy kötetben címmel három évvel később, még életében, 1847-ben jelent meg.

A pannonhalmi Bencés Kiadó gondozásában megjelent az Örökké égő mécses. Esti imák Pannonhalmáról című kötet (szerk. Ásványi Ilona), mely egyszerre egy minden időben érvényes imakönyv, másrészt egyféle emléket állít a Covid járvány időszakának.  

A Bazilika 800 zarándokfüzetek harmadik darabja Mária nyomában jár Pannonhalmán, szerzője Juhász-Laczik Albin bencés atya.

2024-ben ünnepeljük a pannonhalmi Szent Márton-bazilika egyik legnagyobb szabású, Oros apát idejében történt átépítésének befejezése 800. évfordulóját. A Bazilika 800 projekt egyik része a Bazilika 800 zarándokfüzetek megjelentetése, melyet Juhász-Laczik Albin jegyez szerzőként. A kiadvány „foglalkoztató-füzet”, egyféle munkafüzet, mely a zarándoklatra vállalkozóknak feladatokat kínál, kérdéseket tesz fel – persze a válasz is megtalálható, QR-kóddal ellenőrizhető.

„Kifejezetten a keresztény hitre, illetve az itt megtapasztalt ökumenikus egységre alapozva azt a küldetést bízta Ferenc pápa a magyarságra, hogy legyen hidász, azaz építsen hidakat a nemzetek és a keresztény felekezetek között. Emlegette a múltkori látogatása alkalmával tartott ökumenikus találkozót, de a pannonhalmi főapátságot is, amely az imádság helyeként és a testvériség hídjaként tanúsítja, hogy itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettu­dóan, építő szellemben együttműködve. A gondolat a Kossuth téri szentmise végén is visszaköszön

Korábban felmerült, hogy Ferenc pápa második magyarországi látogatása alkalmával felkeresné a több mint ezeréves Pannonhalmi Főapátságot is. A bencésekkel való pannonhalmi találkozásra nem kerül sor, de az kiderült, hogy Pannonhalma történelmi és spirituális jelentőségével, az apátság „kulturális kisugárzásával”, az ökumené terén való nemzetközi szerepvállalásával tisztában van az egyházfő.

Részlet Ferenc pápa beszédéből Magyarország vezetőihez: Magyarország „hídépítő” lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül – emlékszem az összejövetelre, melyen együtt voltam velük másfél évvel ezelőtt –, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve. Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé.

Forrás: Magyar Kurír – Ferenc pápa teljes beszéde