Petőfi Sándor első verseskötete (Versei) élete huszonkettedik évében, 1844-ben jelent meg. Öt év múlva, mindössze 26 évesen meghalt a segesvári csatamezőn. E rövid öt esztendő alatt olyan fényes és termékeny költői-írói pályát futott be, melyhez hasonlót keveset találunk még a világirodalomban is. Első összes költeményei – melynek egy példányát a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár is őrzi – Petőfi összes költeményei egy kötetben címmel három évvel később, még életében, 1847-ben jelent meg.

A pannonhalmi Bencés Kiadó gondozásában megjelent az Örökké égő mécses. Esti imák Pannonhalmáról című kötet (szerk. Ásványi Ilona), mely egyszerre egy minden időben érvényes imakönyv, másrészt egyféle emléket állít a Covid járvány időszakának.  

A Bazilika 800 zarándokfüzetek harmadik darabja Mária nyomában jár Pannonhalmán, szerzője Juhász-Laczik Albin bencés atya.

2024-ben ünnepeljük a pannonhalmi Szent Márton-bazilika egyik legnagyobb szabású, Oros apát idejében történt átépítésének befejezése 800. évfordulóját. A Bazilika 800 projekt egyik része a Bazilika 800 zarándokfüzetek megjelentetése, melyet Juhász-Laczik Albin jegyez szerzőként. A kiadvány „foglalkoztató-füzet”, egyféle munkafüzet, mely a zarándoklatra vállalkozóknak feladatokat kínál, kérdéseket tesz fel – persze a válasz is megtalálható, QR-kóddal ellenőrizhető.

„Kifejezetten a keresztény hitre, illetve az itt megtapasztalt ökumenikus egységre alapozva azt a küldetést bízta Ferenc pápa a magyarságra, hogy legyen hidász, azaz építsen hidakat a nemzetek és a keresztény felekezetek között. Emlegette a múltkori látogatása alkalmával tartott ökumenikus találkozót, de a pannonhalmi főapátságot is, amely az imádság helyeként és a testvériség hídjaként tanúsítja, hogy itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettu­dóan, építő szellemben együttműködve. A gondolat a Kossuth téri szentmise végén is visszaköszön

Korábban felmerült, hogy Ferenc pápa második magyarországi látogatása alkalmával felkeresné a több mint ezeréves Pannonhalmi Főapátságot is. A bencésekkel való pannonhalmi találkozásra nem kerül sor, de az kiderült, hogy Pannonhalma történelmi és spirituális jelentőségével, az apátság „kulturális kisugárzásával”, az ökumené terén való nemzetközi szerepvállalásával tisztában van az egyházfő.

Részlet Ferenc pápa beszédéből Magyarország vezetőihez: Magyarország „hídépítő” lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül – emlékszem az összejövetelre, melyen együtt voltam velük másfél évvel ezelőtt –, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve. Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé.

Forrás: Magyar Kurír – Ferenc pápa teljes beszéde

A pápa 2021-es budapesti és szlovákiai útjáról hazafelé tartva a Magyar Kurír főszerkesztője kérdésre ezt válaszolta: „Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.” Ferenc számára a magyarországi ökumenikus tapasztalatok az európai együttélés példaszerű mintái.

…. másfél éve, már éppen indultunk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, amikor rendtársam sms-ben küldte, hogy a pápa épp most mondta ki  a főapátság nevét. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjaihoz és a hazai zsidó közösség vezetőihez szólt, és utalt a pannonhalmi ökumenikus konferenciánkra: „Látlak titeket, testvéreim a Krisztusba vetett hitben, és áldom a közös utat, amelyen jártok.

A Könyvtáros című folyóirat 1978. júniusi számában Események, krónikák 1977 címmel összeállítás jelent meg a magyarországi könyvtári élet, könyvtárügy napi történéseit időrendben feljegyző, egy-két mondatos leírásokkal. Ez volt az első terméke, eredménye annak a 2022 április 13-án, 98 éves korában elhunyt Gerő Gyula által négy évtizeden keresztül végzett munkának, amelynek végső hozadékát a Magyar könyvtártörténeti kronológia 996-2010 című összefoglalás utolsó, ötödik kötetét ma mutatták be az OSZK-ban.