Örömmel adunk tájékoztatást arról,

hogy Rácz Ágnes és Hitchins Zsuzsanna Zsófia

300.000 Ft-tal támogatta

a Gerő Éva és Gerő Katalin Alap munkáját.

A támogatást ezen a módon is köszönjük!

A Gerő Éva Alapról a következő helyeken tájékozódhatunk:

Kedves Kollégák,

örömmel adunk tájékoztatást arról, hogy

Béres-Muszka Ibolya és Béres György

100.000 Ft-tal támogatta a Gerő Éva és Gerő Katalin Alapot!

 A támogatást köszönjük!

A Gerő Éva Alapról a következő helyeken tájékozódhatunk:

Az 1848-1849-es szabadságharcban tevékenyen résztvevő, annak leverése után londoni emigrációba kényszerülő Rónay Jácint (1814-1889) előbb bencés szerzetes, majd világi pap nagyon érdekes pályát futott be. Élete meghatározó időszaka, amikor Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria főhercegnőnek a nevelője volt. Rónay egész életében vezetett naplót.

Szigeti Kilián (1913-1981) bencés atya, orgonaművész, orgonaszakértő, a pannonhalmi főiskola tanára, a rendi kórus vezetője, aki az orgonák történetével foglalkozott, kutatóútjain régi orgonák darabjait is összegyűjtötte. E gyűjtemény egy darabja, egy Martin Podkonický (1709-1771) által 1740 és 1760 körül épített, 2021-ben felújított orgona 2022-ben a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárában kapott új helyet, ahol megtekinthetik a látogatók, de meg is hallgathatják az orgonamuzsikát kedvelők.

Március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony (Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) napján Isten Fiának Mária méhében történt fogantatását, megtestesülését ünnepeljük. Kilenc hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. A Mosonszentjánosi Kódexben nem a szokásos angyali üdvözlet ábrázolást (Gábriel arkangyal és Szűz Mária) látjuk, hanem a várandós Máriát. A kép felirata: S. Maria Empfängnis (Mária fogantatása)

A Győri Egyházmegye, a Brenner János Hittudományi Főiskola, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szervezésében március 24-én mutatták be Jánosi Gyula OSB: Új idők küszöbén – Giesswein Sándor élete és műve című kötetét a győri Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében. A posztumus kötet kalandos sorsú kéziratát a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi.

A reneszánsz és a barokk kor egy sajátos képződménye az úgynevezett Kunst- und Wunderkammer, (érdekes, értékes és ritka tárgyak gyűjteménye) melyben a különböző képzőművészeti alkotások, a természettudománnyal kapcsolatos tárgyak, régészeti leletek stb. kaptak helyet. A Pannonhalmi Főapátsági Múzeum anyagából ilyen bemutató a könyvtár északi kisebbik helyiségében kapott helyet.

2022. március 22-én a Székesfehérvári Egyházmegye munkatársai látogattak Pannonhalmára. A program szentmisével indult a pannonhalmi Szent Márton Bazilikában, melyet Spányi Antal megyéspüspök úr vezetett. Utána Szita Bánk bencés kalauzolásával körbejárták a bazilikát és a kerengőt, majd a könyvtárat nézték meg Ásványi Ilona vezetésével és a levéltár ritkaságait mutatta be a csoportnak Boros Zoltán levéltáros. A látogatás a templomban ért véget, ahol a zarándokok részt vettek a napközi imaórán.

2021 májusában az Esztergomi Keresztény Múzeumból a Pannonhalmi Főapátságba került  Ruzsa György fémikon gyűjteménye. A letétként kezelt műtárgyak adatolt, feldolgozott állapotban kerültek hozzánk. A gyűjteményből bemutató látható a könyvtár déli kisebbik termében. Az 1120 db tárgy elérhető a következő adatbázisban:https://hu.museum-digital.org/collection/1245

A Pannonhalmi Főapátsági Múzeum a kincstárból, képtárból, a metszettárból, a numizmatikai gyűjteményből, régiségtárból és ásványtárból áll. Idesorolhatjuk még a fotótárat, a képeslap-, a szentkép- és a bélyeggyűjteményt. A kincstár anyagából 2021-ben a templom népbejárója közelében nyílt állandó kiállítás. A képtár anyagából a könyvtár déli nagyobb oldaltermében láthatunk bemutatót.