Az ereklye-ajándékhoz:Szent Szórád-András és Benedek
Szent Szórád (Zoerard) remete – más néven Szent András hitvalló – jámbor parasztember volt. Egyes források alapján Lengyelországban, mások szerint Isztriában született. Szent István idején érkezett hazánkba. Rövid ideig a pannonhalmi monostorban élt, majd a Nyitra melletti zoborhegyi bencés monostorba költözött, később a környező hegyekbe, a Vág folyó mellett remeteségbe vonult, ahol kemény, önsanyargató életet élt. A nagyböjt negyven napja alatt nem evett mást, mint egy-egy diót. Nappal az erdőben fát vágott, éjszaka ülőhelyzetben aludt egy fa odvában, melybe kérgén keresztül nádszálakat szúrt, és a feje fölé kövekkel felszerelt korongot függesztett: mihelyt mélyebb álomba merült, fejét a kövekbe, testét a hegyes nádakba ütötte. Halála után (1010 körül) kiderült, hogy derekán vasláncot viselt, ami egészen húsába ette magát.
A Vág mellett fekvő barlangban később tanítványa, Szent Benedek lakott, akit rablók öltek meg és testét a Vág folyóba dobták.
Mindketten Nyitrán nyugszanak, a Szent Emmerám-székesegyházban.
A zoborhegyi remetéket 1083. július 17-én avatták szentté.
1224-ben az akkori nyitrai püspök, Jakab a vágsziklási remetebarlangjuknál bencés apátságot alapított. Ő volt az a püspök, aki még abban az évben részt vett a harmadik pannonhalmi templom felszentelésén.
Forrás: