Az ereklye-ajándékhoz:Szent Szórád-András és Benedek

De Leu Thomas (1555 körül – 1612 körül)

Szent Szórád (Zoerard) remete – más néven Szent András hitvalló – jámbor parasztember volt. Egyes források alapján Lengyelországban, mások szerint Isztriában született. Szent István idején érkezett hazánkba. Rövid ideig a pannonhalmi monostorban élt, majd a Nyitra melletti zoborhegyi bencés monostorba költözött, később a környező hegyekbe, a Vág folyó mellett remeteségbe vonult, ahol kemény, önsanyargató életet élt. A nagyböjt negyven napja alatt nem evett mást, mint egy-egy diót. Nappal az erdőben fát vágott, éjszaka ülőhelyzetben aludt egy fa odvában, melybe kérgén keresztül nádszálakat szúrt, és a feje fölé kövekkel felszerelt korongot függesztett: mihelyt mélyebb álomba merült, fejét a kövekbe, testét a hegyes nádakba ütötte. Halála után (1010 körül) kiderült, hogy derekán vasláncot viselt, ami egészen húsába ette magát.

A Vág mellett fekvő barlangban később tanítványa, Szent Benedek lakott, akit rablók öltek meg és testét a Vág folyóba dobták.

Mindketten Nyitrán nyugszanak, a Szent Emmerám-székesegyházban.

A zoborhegyi remetéket 1083. július 17-én avatták szentté.

1224-ben az akkori nyitrai püspök, Jakab a vágsziklási remetebarlangjuknál bencés apátságot alapított. Ő volt az a püspök, aki még abban az évben részt vett a harmadik pannonhalmi templom felszentelésén.

Forrás:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/1-a-magyar-irodalom-a-kozepkorban-2/a-magyar-irodalom-a-xi-szazadban-13B/latin-irodalom-boldog-mor-puspok-zoerard-legendaja-1C1/