Az ökumenikus konferencia elé – 1. Érdekességek a könyvtár gyűjteményéből… a négy evangélium első arab nyelven megjelent kiadása

A négy evangélium első arab nyelvű kiadása a Medici-nyomdában (Typographia Medicea), 1590-ben, Rómában jelent meg. A ritka, kevés példányban fennmaradt mű a latin címen és a kolofonon kívül végig arab nyelvű. A kiadás célja a muszlimok megtérítése volt. A tipográfia a Párizsban született Robert Granjon (kb. 1513-1590) nyomdász és betűtervező-metsző munkája. Ő alkotta meg a különböző keleti nyelvek – örmény, szír, cirill és arab – írásjeleit. Ezzel nagy mértékben hozzájárult az ezeken a keleti nyelveken megjelent legkorábbi nyomtatványok kiadásához. A kötetet 149 nagy fametszet díszíti, melyek Leonardo Parasole (kb. 1570-1612) késői manierista és kora barokk olasz fametsző munkái, melyeket Antonio Tempesta (1555-1630) olasz festő és rézmetsző művei ihlettek.

A kötet bibliográfiai leírása:Euangelium sanctum Domini Nostri Iesu Christi conscriptum a quatuor euangelistis sanctis idest, Mattheo, Marco, Luca, et Iohanne. Romae: in Typographia Medicea, 1590

 A Medici-nyomdát (Stamperia orientale medicea vagy Typographia Medicea linguarum externarum, röviden Typographia Medicea)  Ferdinando de Medici bíboros alapította 1584-ben. Ez a nyomda készítette a legkorábbi arab nyelvű könyveket. A sajtó 1584 és 1614 között működött, előbb Rómában, majd Firenzében. 1590-ben itt jelentek meg az evangéliumok elsőként arab nyelven nyomtatásban. Egy évvel később, 1591-ben nyomtatták azt az arab-latin kiadást, amelyet 1619-ben és 1774-ben újra kiadtak.  Tudományos könyveket is készítettek, eredeti arab nyelven, hogy az európai tudósok közvetlenül hozzáférhessenek az arab művekhez, kéziratokhoz. A sajtó monopóliumot kapott a pápától az „idegen nyelvű” könyvek nyomtatására.

A nyomda vezetője Giovanni Battista Raimondi (Nápoly, 1536 – Róma, 1614) olasz filozófus, matematikus és orientalista volt. Sokat utazott Keleten, ahol alapos arab, örmény, szír és héber nyelvtudást szerzett. Az általa vezetett nyomda fő tevékenysége XIII. Gergely pápa támogatásával könyvek kiadása volt különböző keleti nyelveken, hogy elősegítse a katolikus missziók keleti terjedését. 1587-ben miután a nyomdát alapító Ferdinando de Medicit Toszkána nagyhercegévé választották, a nyomdát Firenzébe költöztették. 1596-ban a nagyherceg eladta a nyomdát Raimondinak, aki viszont Ferdinánd fiának, II. Cosimo de Medicinek adta el, aki 1609-ben lépett trónra. 1614-ben a nyomda bezárt, mert a keleti nyelveken írt kötetek gyártása gaz