Bazilika 800 zarándokfüzetek 3. - Mária nyomában Pannonhalmán

A Bazilika 800 zarándokfüzetek harmadik darabja Mária nyomában jár Pannonhalmán, szerzője Juhász-Laczik Albin bencés atya. A zarándoklat egyik pontja a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár. Itt őrizzük Szoszna Demeter énekeskönyvét, melyben a Lancsics Bonifác bencés által szerzett Boldogasszony, Anyánk kezdetű himnusz legkorábban lejegyzett szövege olvasható. A Mária énekről érdekes megállapításokat tesz a zarándokfüzet szerzője:„Az ének Pannonhalmán született eredeti változata tíz strófából állt, pontosan annyiból, mint amennyi betű a szerző nevében található. Az egyes strófák ugyanis akrosztichonként, azaz a kezdőbetűket összeolvasva eredetileg kiadták a szerzőnek, Bonifacius szerzetesnek a nevét. A ma énekelt strófák közül már csak az első három van meg eredeti formájában. De az 1715-ös szöveg nagyon érdekes fordulatokat tartalmaz.

Máriáról például az „A” betűs strófa ezt mondja: Abigailnál szebb, Rachelnél ékesebb, még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb. Akkoriban még általános ismeretnek számítottak az ószövetségi történetek.  Mindenki tudta, mi mindent tett a Dávid királyt kiengesztelő Abigél, a fiait a sírjukban is sirató Ráhel és a népének szabadságot hozó Judit. Mindhárom asszonyról köztudott volt, hogy koruk legszebb teremtményeinek számítottak. Bonifác szerzetes őhozzájuk hasonlította Máriát.

A szépségre gyakran szokás mulandó, világias vagy éppen hiú dologként tekinteni. Közkeletű tévhit az is, hogy az igazán vallásos emberek megvetik a világ szépségét. Mária legyen minderre a cáfolat. A szépség Isten fényét tükrözi vissza mindenben. A széphez való vonzódásban az Isten iránti vágyunk nyilvánul meg. A veszély abban rejtezik, hogy a szépet, vonzalmunk célját tárgyként meg akarjuk, szerezni. Vágyódásunk célja azonban nem lehet a miénk. Ha birtokolhatnánk, már nem vágyódnánk utána, azaz kiderülne, hogy eredetileg sem az volt, ami betölthette volna a bennünk lévő űrt.

A 17-18, század fordulóján élt Bonifác szerzetes is ismerhette ezt az igazságot. Az utolsó előtti strófa az „U” betűvel kezdődő ugyanis ezt énekli: Ugy vagyon mi dolgunk, mintha Aegyiptomban, Babylonnak tornyát építnénk hazánkban. Egyiptom az Ószövetségben a szolgaság földje volt. A 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc után pár évvel mindenki értette, miért hasonlította Bonifác hazánkat Egyiptomhoz. Az viszont már sokféle gondolatot ébreszthet bennünk, hogy miért gondolta rólunk, magyarokról, hogy még rabságunk idején is gőgösen bábeli tornyokat építünk, mint az ószövetségi történetben azok az emberek, akik el akarták érni az eget, maguk akartak Istennel egyenlővé válni. Összezavarodott a nyelvük, és semmivé lett minden törekvésük. Az emberiség történelme és a magyar történelem is tele van ilyen tornyokkal, amelyek építésének büszkén nekiveselkedünk, aztán összedőlnek. Büszkeségünk oda vezet, hogy már nem értünk szót egymással. Ekkor van a legnagyobb szükségünk arra, ahogyan Bonifác folytatja a strófát. A magyar történelmet is refrénszerűen kíséri a fohász: Magyarországról, édes hazánkról, (minden gőg, kudarc, széthúzás, értetlenség ellenére) ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

 A Mária nyomában Pannonhalmán zarándokfüzetet így ajánlja a Bencés Kiadó:

„Pannonhalma a kereszténység bölcsője Magyarországon. A bölcső mellett pedig anyaként, pártfogóként és közbenjáróként ott áll mindannyiunk édesanyja, Mária. Elkísérte a fiatal Szent Istvánt élete első nagy csatájába, és itt volt mellette akkor is, amikor az apátsági templom egyik oltáránál a már idős, fiát elvesztett István felajánlotta neki országát és koronáját. Mária végigkísérte a történelmünket, bármilyen nehézséggel szembesült is az ország. De nemcsak a népünk sorsában, hanem egyéni életünkben is osztozik. Hány nemzedék kérte közbenjárását! Mennyi ima, kérdés, könyörgés hangzott el csak itt, ebben a templomban az elmúlt ezer év során! Csöndes, bátorító jelenlétével Mária most is kísér minket, mai gyermekeit, bárhonnét jöttünk is, és bárhová indulunk is tovább. Ez a zarándokfüzet úgy vezet végig Pannonhalmán, hogy közben végig Mária jelenlétéről szól. Így utunk vége felé egyre jobban felismerjük majd, hogy Mária mellettünk van, és most is segít abban, hogy egyre közelebb jussunk Istenhez.”

https://foapatsagiturizmus.hu/termek/maria-nyomaban-pannonhalman/