Bejegyzés 1848. március 15-ről Szeder Fábián (kertészeti) naplójában


Szeder Fábián (1784-1859) bencés szerzetes, polihisztor alapvetően kertészeti naplójában 1848. március 15-én, szerdán ezt a bejegyzést olvashatjuk: „Múlt éjjel eső, nappal elég tiszta, dolgozni lehetett.” Majd feketébb tintával, talán később bejegyezve a pesti forradalommal kapcsolatban: „Magyar-Ország átalakulása napja.”

A két nappal korábbi, március 13-i, hétfői bejegyzésből látható, hogy a bécsi forradalom híre is eljutott Pannonhalmáig.  Az időjárásra és a tavaszi munkákra vonatkozó bejegyzés bejegyzés mellett: „Egész nap szárító szél, elég tiszta, szántani lehetett”  ez áll: „Bécsben nagy mozgás, s emberhalál.”

Március 18-án, szombaton már a leendő kormányról is vannak információi: „Nagy szél, majd napos, majd borongó. A Preszburger Zeitung 16ik Mart-ról hírleli, hogy Batthyani Lajos, Deák Fer. Kossuth Laj. Széchényi Istv. magyar országi Miniszterek és utalás a napló későbbi bejegyzéseire: március 23-ra és április 1-jére.  

Március 23. „Szeles, tiszta, hűs. Felelős Miniszterek: Batthyány Lajos, külügy – Deák Fer. belügy – Kossuth Laj. ipar és közlekedési – Pulszky Fer. pénzügy – Szentkirályi Mór cultus – Szemere Bert. nevelési – Perényi Zsig. igazság – Nyáry Pál rendőri – Teleky László hadügy – Eötvös Jós. pecsétőr”

Április 1. „Hőmeleg, tiszta, csend. Dékán hazament. Miniszterelnök (tárcza nélkül) gr. Batthyány Laj. – Belügy: Szemere Bert. – Austriávali érintkezése: h. Eszterházy Pál – Pénzügyi: Kossuth Laj. – Hadügy: Mészáros Lázár – Közlekedési: gr. Széchényi Ist. – Nevelési: b. Eötvös Jós. –Földmivelés és műipari: Klauzál Gáb. – Igazság: Deák Fer.” A bejegyzést ezzel a gazdálkodással kapcsolatos megjegyzéssel zárja. „ Minden marha kijár.”

 

Egy bencés szerzetes élete folyamatos istenkeresés, az istenkapcsolat mind mélyebb megélése az ora et labora, imádkozzál és dolgozzál szellemében. Mindehhez a monostor nyugodt körülményeket biztosít, a Regula határozott szabályokat és tanácsokat ad. Ez akkor is igaz lehet, ha közben, kint a világban, egy nép vagy az egész emberiség történelme éppen átalakulóban van, a folyamatok és változások nehezen értelmezhetők, a történések és események aggasztóak. Így volt ez sokszor a magyar történelemben, így 19. század közepén, amikor az 1848-1849-es forradalmát és szabadság harcát vívta a nemzet.

A monostorról azt gondolhatjuk, hogy az ott élő szerzetesek a világtól és annak eseményeitől teljesen elzárva élnek. Ez nincs így, de a szerzetesek – és a hívő emberek általában – a Gondviselésbe és az örök életbe vetett reménnyel más szemmel néznek a különböző történelmi, politikai társadalmi eseményekre. Szeder Fábián naplójában, melyben elsősorban az időjárási jelenségekről és a mezőgazdasági feladatokról kívánt írni mégis helyet kapnak egyes a főapátság, a szerzetesi közösség mindennapjairól szóló bejegyzések és országos hírek is. 

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár több kéziratos naplót őriz, ezek közül az egyik legismertebb az a kertészeti napló-sorozat, melyet Szeder Fábián bencés szerzetes vezetett. (Ő alakította át a pannonhalmi apátság kertjét angolparkká. A most látható, napjainkban 22 hektáron fekvő pannonhalmi arborétum és kert kiépítése a 19. század első felében kezdődött el. A növényeket kezdetben éghajlati övek, földrajzi területek szerint csoportosítva ültették. Szeder Fábián, kertészeti naplójában, 1830-ban már 80 fajról számol be.)

Szeder Fábián a 19. század jellegzetes bencés szerzetese, polihisztor, számos cikk, értekezés, és szépirodalmi mű: elbeszélés, vígjáték, költemény szerzője, melyekkel az Aurora, a Szépliteraturai Ajándék, a Koszorú, a Hasznos Mulatságok, az Uránia, a Felsőmagyarországi Minerva, a Tudományos Gyűjtemény, a Regélő reformkori hírlapokban, folyóiratokban, évkönyvekben találkozhatunk. Foglalkozott nyelvészettel, oklevéltannal, a korában széptannak nevezett művészettörténettel. A Tudományos Gyűjtemény pályázatára népismereti tanulmányt írt a palócokról, mely művével a szakirányú magyar néprajzi érdeklődés egyik kezdeményezője lett. Gimnáziumi igazgatóként, tanárként, házfőnökként a rend több iskolájában működött, Győrben, Esztergomban, Sopronban, Nagyszombatban, Komáromban. 1830 és 1843 között Pannonhalmán a rend III. évi bölcselethallgatóinak a nevelés-, esztétika-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt, miközben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott, majd levéltárosként és könyvtárosként is működött. 1831. február 17-én az MTA levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva (1837) lemondott.1843 és 1859 között jószágkormányzó Füssön. (Komáromfüss, szlovákul Trávnik, 1927-1948 között Fiš, község Szlovákiában a Nyitra kerület Komáromi járásában.  Általában csak Füss néven emlegetik.)

CsatolmányMéret
Image icon szeder-2.jpg508.12 KB