Egy 76 év után ismét bencés tulajdonba került kötetről

A szerzetesrendek feloszlatása (1950) után az egyes bencés apátságok (pl. Tihany, Celldömölk, Zalaapáti, Bakonybél) és a bencés gimnáziumhoz tartozó rendházak (pl. Esztergom, Pápa, Komárom) könyvtárai megsemmisültek, lefoglalva nagy könyvtári elosztó központokba kerültek vagy szétszóródtak. Amennyiben a pannonhalmi könyvtár anyagi forrásai engedik az elkobzott, elárverezett vagy elkótyavetyélt, egykor a pannonhalmi könyvtár vagy más bencés apátság, illetve rendház gyűjteményébe tartozó könyveket visszavásárolja, ha felbukkannak antikvár árveréseken vagy antikváriumokban. Az is előfordul, hogy magánszemély ajánlja fel az ilyen köteteket. Így történt ez egy az egykori pápai bencés könyvtárba tartozó Horatius kötettel is, melyet Winkler Nemes Gábor vásárolt meg jelképes összegért budapesti Ecseri úti használtcikk piac egyik standjánál és ajándékba felajánlott a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak.

A 76 év után ismét bencés tulajdonba került Horatius

A kötet (Quinti Horatii Flacci opera) Horatius két kötetben összegyűjtött 1762-ben, Velencében kiadott munkáinak második kötete. A teljes két kötet a költő poétikai műveit tartalmazza, az eredeti latin szöveg mellett kiegészítő jegyzetekkel ellátva. (I. kötet: Énekek I-IV. kötet, II. kötet: Szatírák I-II. kötet, Levelei I-II. kötet és Pisohoz írt levelét) A címlapon jól látható a pápai bencés székház dombornyomatos és a pápai bencés könyvtár piros tintás pecsétje. De korábbi bejegyzéseket is találunk: a címlapon Niczky Pál pálos szerzetes a kötéstábla belsején pedig Molnár Alexius (Sándor) pálos szerzetes neve olvasható. A kötet tehát még a pálosoké volt – a pápai bencés rendházban és iskolában korábban pálosok működtek, ld. alább.

A kötet jeles pálos tulajdonosa

Az egyik tulajdonos, Niczky Pál Tamás pálos szerzetes volt figyelemre méltó pályát futott be. A születési és halálozási adatai bizonytalanok. Nickben(?), Vas vármegyében született talán 1731-ben és 1783 után halt meg, a halálozási helye bizonytalan. Niczky Pál Bécsben jogot, a freisingi bencéseknél filozófiát tanult, majd Márianosztrán belépett a pálos rendbe. A filozófiát Sajóládon végezte. 1755-től a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke. 1759-ben papként tért haza. Itthon a filozófia korrepetitora, majd tanára. 1762-1764-ben Sátoraljaújhelyt egyházjogot, 1765-ben Nagyszombatban a teológiát és egyházjogot, 1765-1766-ban Pesten filozófiát, 1766-1767-ben Nagyszombatban teológiát, 1767-ben Pécsett teológiát tanít és filozófiából doktorált. 1768-1769-ben Pápán filozófiát, 1768-1770-ben Rómában, ahol teológiából doktorált, az erkölcstan tanára és a magyar pálos rendház priorja, 1770-ben az egyházjog, 1771-1773-ben a teológia tanára volt Pécsett.

A pápai bencés, korábban pálos gimnáziumról

A pápai Türr István Gimnázium és Kollégium 1948 előtt a bencés rend, még korábban (1802 előtt) a pálosok tulajdonában volt.

A pálos rend 1638-ban, Csáky László földesúr hívására alapított itt iskolát, rendházat és kápolnát. A cél a katolikus szellemiség-lelkiség terjesztése volt; Pápa lakossága ekkor – 4 család kivételével – protestáns.  Az iskola 1752-1780 között kiemelt szerepet kapott, mert ebben időben az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium nem működött, így a pálos gimnázium volt az egyetlen középfokú intézmény Pápán.

Amikor II. József – más rendek mellett – feloszlatta a pálos rendet 1786-ban, a kisgimnáziumnak mondott intézmény magániskolaként működött, majd az új uralkodó, I. Ferenc gondozása alá került és mint királyi algimnázium működött tovább. Ő állíttatta vissza a rendeket 1802-ben, de Pápára nem a pálosok jönnek vissza, hanem a bencések költöznek. 1806-tól 1948-ig mint bencés gimnázium működött. Az első világháború után vette fel az iskola Szent Mór (az első név szerint ismert magyar származású bencés szerzetes, későbbi pécsi püspök) nevét. Az 1921/1922-es tanévben az iskola neve: Pannonhalmi Szentbenedekrendi Szent Mór Katholikus Főgimnázium lett. Az államosítást követően 1948 és 1951 között az iskola Állami Általános Gimnázium Pápa néven működött tovább, majd 1951-ben felvette Türr István nevét.

Kis pannonhalmi könyvtártörténet

A Pannónia Szent Hegyén, a mai Pannonhalmán 996-ban letelepült bencés szerzetesek kezdetektől gyűjtötték a könyveket, tehát itt volt először könyvtár Magyarországon. 1526 (Mohács) után azonban a középkori magyar könyvállomány (kb. 50.000 kötetről beszélhetünk) 98-99 %-a elpusztult.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár (a központi bencés könyvtár) újkori története 1802-ben, a rend visszaállítása után kezdődik, amikor az alapvetően kontemplatív rendnek iskolákat kellett vállalnia. Az első, majd a második világháború, illetve a szerzetesrendek feloszlatása (1950) után a pannonhalmi központi könyvtár nem szenvedett károkat. Az egyes apátságok (pl. Tihany, Celldömölk, Zalaapáti, Bakonybél) és a bencés gimnáziumhoz tartozó rendházak (pl. Esztergom, Pápa, Komárom) könyvtárai azonban megsemmisültek, vagy lefoglalva nagy könyvtári elosztó központokba kerültek.

Az 1786-ban történt feloszlatás előtt is a pannonhalmi könyvtár tulajdonához tartozott könyveket helyi szóhasználat szerint RPK-nak (Régi Pannonhalmi Könyv) nevezik. Amennyiben a könyvtár anyagi forrásai engedik az egykor elárverezett vagy lefoglalt, egykor a pannonhalmi könyvtár vagy más bencés apátság, illetve rendház gyűjteményébe tartozó könyveket visszavásárolja, ha antikvár árveréseken, illetve antikváriumokban felbukkannak.