Emberléptékű szakralitás – Vig György írása Pannonhalmáról, a könyvtárról a kultúra.hu-n


A bazilika belső terébe lépve néhány pillanat múlva azokat is eltölti az otthonos nyugalom érzése, akik nem járnak minden vasárnap misére. A késő román stílusú épületbelső, a veretes oszlopfonatok, a nemesen egyszerű padok, a középen álló oltár letisztult ónixtömbje és az ugyanebből a nemes anyagból készült keleti rózsaablakon beszűrődő fény olyan emberléptékű, mégis magasztos térélményt kínál, ami nem összenyomja, hanem felemeli, szinte megnyitja a lelket.

 Vigh György: Ezer éve imádkoznak a magyarokért az ország lelki erőművében

https://kultura.hu/ezer-eve-imadoznak-a-magyarokert-az-orszag-lelki-eromuveben/

Fotók: Csapó Balázs

A könyvtárról:

A diákok, a szerzetesek és a kutatók is használják a monostor négyszázezer kötetes könyvtárát és történelmi forrásokban bővelkedő levéltárát is. A polcokon a filozófiai, matematikai, hittudományos, jogi és botanikai témák mellett meglepően sok szépirodalmi anyag is akad.

A levéltárban számos forrásértékű dokumentumot őriznek a kora középkor óta.

Ásványi Ilona, a főapátsági könyvtár vezetője felsorolt és meg is mutatott néhány különlegességet. Elmondta, hogy a Hungarica gyűjteményben található többek között Szoszna Demeter énekeskönyve, amelyben először jelent meg a Boldogasszony anyánk kezdetű templomi ének, amelynek szövegét egy bencés szerzetes írta, de Kölcsey Ferenc-kézirat is gazdagítja a könyvtárat.

A Benedictina gyűjtemény egyfajta helyismereti kincsestár, melyben a szerzetesek hagyatékát őrzik. Ilyen többek között Jedlik Ányosé is, melyben szerepelnek a tudós bencés eredeti rajzai a dinamóról. Jedlik Ányosnak köszönhető az első magyar szakszótár is.

Az 1848-as szabadságharc után, kufsteini fogsága idején fordította le a neves költő és nyelvész, Czuczor Gergely a zsolozsma imádságait. Ezeket is Pannonhalmán őrzik.  

Bencés volt Rónai Jácint is, aki a szabadságharc után Londonba emigrált. Kéziratos naplójának tíz kötete is a gyűjteményt gazdagítja. Ezek nyomtatásban is megjelentek, igen korlátozott példányszámban. Egyet-egyet kapott a bécsi udvar, a pannonhalmi gyűjtemény, az Országos Széchenyi Könyvtár és az akadémiai könyvtár is. Rónai az emigrációban Kossuth gyermekeinek nevelője volt, később rábízták Rudolf trónörökös és Mária Valéria nevelését is. Bencés szerzetes létére ő fordította le és jelentette meg elsőként magyarul Darwin műveit.

Beély Fidél bencés atya, a bakonybéli tanárképző főiskola tanára és jeles irodalmár írta az első magyarul megjelent neveléselméleti munkát – Alapnézetek a nevelésről címmel.

Ezek után már nem is meglepő, hogy az első magyaroknak szóló orosz nyelvkönyvet is egy bencés szerzetes írta 1947-ben.

Pannonhalmán őrzik Szeder Fábián kertészeti naplóját is. Az atya volt az egyike azoknak, akiknek a ma is pompázó kertet és arborétumot köszönheti a monostor.

A botanikus testvér akkurátus naplóbejegyzéseiben nem csak a növényekre tér ki. 1848. március 15-én leírja, hogy szerdai nap volt, előző éjjel esett, a nappal elég tiszta, dolgozni lehetett, majd hozzáteszi: Magyarország átalakulásának napja. Három nappal később azt jegyzi fel, hogy: nagy szél, napos, majd borongó, a Pressburger Zeitung 16. márciusról hirdeti, hogy Deák Ferenc, Batthyányi Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István magyarországi miniszterek. Április elsején már felsorolja a konkrét tárcákat, is, majd hozzáteszi a nap legfontosabb eseményeihez: Minden marha kijár.

CsatolmányMéret
Image icon csapo_balazs-2.jpg126.35 KB
Image icon csapo_balazs-3.jpg125.03 KB
Image icon csapo_balazs-1.jpg172.41 KB