Érdekességek a Musicotheca gyűjteményből – Requiem Erzsébet királyné (Sissi) emlékére Pannonhalmán (1898. szeptember 13.)
A könyvtár értékes különgyűjteménye a Musicotheca, amely kéziratos és nyomtatott muzeális kottákat tartalmaz. Ennek az állományrésznek a feldolgozása során került elő egy érdekes pannonhalmi vonatkozású mű.
1887-ben, Regensburgban jelent meg Edenhofer, Aloys (1820-1896): Requiem mit Libera: für eine Singstimme mit Orgelbegleitung c. műve. Az eredeti nyomtatott kotta mellett egy kéziratos másolatra leltünk, melyet valószínűleg Kregczy Ede pannonhalmi orgonista és karmester készített. (Ez a gyakorlat megszokott volt – a nyomtatott kottákról gyakran készítettek így másolatot, hogy az előadók kezébe tudják adni őket. )
A gyászmise nyomtatott kottája és annak teljes kéziratos átirata mellett megtaláltuk a gyászmise Sanctus tételének átiratát fúvósokra (partitúra és szólamok), amit – a kéziratos bejegyzés szerint Erzsébet királyné (1837-1898) emlékére Pannonhalmán adott elő egy katonazenekar.
Mint ismeretes, Erzsébet királyné, Sissi 1898. szeptember 10-én lett merénylet áldozata. A partitúrán ez olvasható: Instrumentiert H. Martinsberg 12. Sept. 1898. … Kapellm. in Hung. II. ...”. Vagyis a királyné halála után két nappal készítette az átiratot a hadsereg egyik karmestere, akinek a nevét sajnos még nem sikerült megfejtenünk. A királynéra utaló bejegyzés pedig a clarinetto szólam rektóján szerepel: „Requiem für Die Kaiserin Elisabeth um 13 Sep. 1898…”
Az egyes szólamokon feltüntették az előadók nevét, innen tudjuk, hogy a zenészek a Magyar királyi 13. honvéd gyalogezred soraiból kerültek ki.
A fúvós szólamok mindegyikén szerepel Weiss György honvéd, musiker aláírása is dátummal: St. Marton am 12. 9. [18]98. Valószínűleg ő kottázta le az átiratot a zenekar tagjai számára.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy miért volt itt éppen akkor egy katonazenekar? A választ a korabeli sajtóban találtuk meg. 1898 szeptemberében éppen a dunántúli hadgyakorlat zajlott, amelyen részt vett Frigyes főherceg, a pozsonyi V. hadtest parancsnoka. A főhadiszállás Varsányban volt, ahol a főherceg a pannonhalmi bencések jószág-kormányzójának kastélyában lakott. Szeptember 7-én Fehér Ipoly főapát kihallgatáson járt nála, másnap pedig ő ellátogatott Pannonhalmára.
A királyné tragikus halálhíre után ez a tudósítás jelent meg a Magyar Hírlap 1898. szept. 7-ei számában:
„Pannonhalma. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát elrendelte, hogy a Benedek-rend minden tagja gyászmisét mondjon a királyné lelkiüdvéért, minden rendi templomban tartassák gyászistentisztelet és a benedekrendi gimnáziumokban az igazgató vagy egy tanár emlékbeszédet mondjon a diákok előtt a királynéról. Frigyes kir. herceg szept. 12-én varsányi főhadiszállásáról Pannonhalmára érkezett. Az állomáson a főapát fogadta kíséretével és részvétét fejezte ki neki. Tegnap reggel gyászmisét mondott a főapát, a melyen a hadgyakorlatokon levő tisztikar is megjelent és a katonazenekar játszott komor gyászdalokat.”