ESSENTIA ET SCIENTIA – Konferencia –KÖNYVBEMUTATÓ–Kiállítás


Az ESSENTIA E SCIENTIA konferencia keretében került sor a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNY) 5. kötetének bemutatójára.

 

Muzeális gyűjteményekben dolgozó könyvtárosok, de tudományos kutatók számára is nélkülözhetetlen kézikönyv-sorozat a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNY), amely a kora újkori magyarországi és/vagy magyar nyelvű nyomtatványok bibliográfiai adatait gyűjti össze.

A magyar nyomdászat emlékeinek összegyűjtése a 18. században kezdődött el, az eredményeket Szabó Károly összegezte az 1879 és 1898 között megjelent Régi Magyar Könyvtár (RMK) sorozatban.

Az RMK megjelenése után a magyar tudományos közvélemény kiemelt érdeklődéssel fordult a régi magyar nyomtatványok kutatása felé. Ezekből a nagy könyvtárak különgyűjteményeket hoztak létre, nyilvántartások készültek, a szakmai folyóiratok pedig újabb és újabb, addig ismeretlen műről és példányról adtak hírt, és Szabó Károly sorozata újabb és újabb pótkötetekkel gazdagodott.

Az RMNY, mely vállalkozás előkészítése 1952-ben kezdődött és a sorozat első kötete 1971-ben jelent meg, az RMK újjá alkotására vállalkozott – modern szemlélettel.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a régi magyar retrospektív bibliográfia teljessé tétele nem „egyemberes” feladat. Fitz József, az OSZK főigazgatója 1940-ben megbízta Varjas Bélát,  hogy készítsen tervezetett az új RMK elkészítésére, a második világháború azonban meghiúsította a érdembeli munkát.

A  háború után az OSZK az MTA  évenkénti támogatásával 1952-től munkaközösséget szervezett fiatal irodalomtörténészekből és könyvtárosokból, akik el kezdték összegyűjteni a szakirodalomban ismertetett adatokat, átnézték a külföldi bibliográfiákat, és újra számba vették a magyarországi könyvtárak állományát is, beleértve azokat a példányokat, amelyek akkoriban, az államosított szerzetesi gyűjteményekből kerültek az OSZK és más állami könyvtárak állományába. Ennek összesített eredményét az RMK I-II kötetének egy olyan példányába vezették be, amelyet minden lap után tiszta lapokkal bővítettek.

Az RMNy első tervezete 1954 elején készült el, Varjas Béla vezetésével.  A tervezetet az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága 1955-ben elfogadta és megvalósításával továbbra is az OSZK-t bízta meg. A munkacsoport akadémiai támogatása 1958-ban megszűnt, de 1961-től újra indult, elsősorban Mezey Lászlónak, az MTA I. osztálya újonnan alakult Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Munkabizottsága elnökének köszönhetően.

Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy immár nem a RMKz  kiegészítéséről vagy újabb pótkötet kiadásáról lesz szó, hanem egy új, korszerű bibliográfiáról. A munkacsoport úgy látta, hogy az RMK 16. századi anyaga 30%-kal, a 17. századi pedig 40-50%-kal bővíthető új felfedezésekkel.

A munkacsoport vezetője 1961-től Borsa Gedeon lett, aki már korábban is ott dolgozott. Ekkor lett a munkacsoport tagja Holl Béla piarista, akit a diktatúra nem ismert el szerzetesnek, és akit egy évvel korábban eltávolítottak a váci egyházmegyei könyvtárból. 1963-tól lett Mezey László ajánlására lett a csoport tagja Hervay Ferenc, az állam által feloszlatott ciszterci rend tagja, aki azt megelőzően az egri főegyházmegye könyvtárosa volt, majd hitoktatási tevékenysége miatt két évet börtönben töltött.

A munkacsoport elsősorban a legrégebbi korszakra, a 16. századra koncentrált. Ekkor alakult ki az a koncepció, amely a bibliográfiai leírást tartalmi föltárással és a szakirodalom teljes ismertetésével egészítette ki. Az első kötet lektorált kézirata 1966-1967-ben készült el, de még évekig tartott a címlapok reprodukciójának összegyűjtése (amely jórészt Hervay Ferenc  kezdeményezésére történt) és a mutatók elkészítése. A kötet végül 1971-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A három fő szerkesztő Borsa Gedeon, Hervay Ferenc és Holl Béla munkájukért 1972-ben Akadémiai Díjban részesültek.

A munkacsoport azóta is folyamatosan, lassan változó személyi összetételben dolgozik az eredeti koncepció megvalósításán. Az egyes újabb kötetek eddig 12-17 évente követték egymást.

 

Az RMNY célja, hogy közzétegye a könyvnyomtatás  magyarországi megjelenése (1473) és az 1800 között megjelent valamennyi magyar nyelvű vagy Magyarországon készült nyomtatvány adatait, akár irodalmi, tudományos, vallási munkákról, akár egyleveles alkalmi nyomtatványokról legyen szó. A kötetek kronologikus rendben, az egyes éveken belül a nyomdahelyek betűrendjében, azon belül pedig a címleírás betűrendjét követve mutatják be a példányból ismert, vagy megbízható források alapján feltételezhető kiadványokat. (A teljes bibliográfiának mintegy egyötödét az utóbbi típusú ilyen tételek teszik ki.) Ezenfelül az egyes kötetek végén külön Appendix cáfolja meg a szakirodalomban alaptalanul feltételezett vagy tévesen meghatározott nyomtatványokat. Az RMK-hoz hasonlóan az RMNY sem tartalmazza a Magyar Királysághoz tartozó Szlavónia és Horvátország  területén megjelent nyomtatványokat.

Az RMNY leírásai azért különlegesek, mert a szokásos bibliográfiai adatok (címleírás, méret, kolláció, lelőhelyek, bibliográfiai hivatkozások, stb.) mellett az egyes kiadványokat tartalmilag is ismerteti, valamint összefoglalja a rájuk vonatkozó irodalmi, és művelődéstörténeti kutatások legfontosabb eredményeit, a könyvészeti és nyomdatörténeti szakirodalomról pedig teljes áttekintést ad. Ezenfelül közli a fönnmaradt nyomtatványok címlapjainak fotóit.

Az RMNY első négy kötetében (1670-ig) 3697 tétel szerepel. Az 1670 utáni harminc év könyvtermését megbecsülve, az RMNY 1700-ig terjedő részének utolsó sorszáma 6000 körül lesz.