folytatás - Régi-új kiállítás könyvtárunk előterében – 2.

A falakon látható képek közül kettő különösen is kedves számunkra. Az egyik egy 1767-ban készült rajz, Zsoldos Xavér bencés munkája. A nagyméterű 45,5 x 135 cm akvarell valószínűleg Sajhgó Benedek főapátnak készült, fogadalomtételének ötvenéves jubileumára. A címképen részlet látható, a teljes kép a csatolásban.

„Zsáner-részletekkel élénkített topografikus tájkép a pannonhalmi monostor dombjáról, a Kálvária-dombról és a Boldogasszony-dombról, keleti irányból nézve…. A monostor külső kaputornyát falfestmény és Nepomuki Szent János ma is meglévő szobra díszíti. A körbefutó külső erődfalat helyenként lőrések, tornyait keskeny ablakok törik át. A kapuhoz vezető úton három ember, egyikük puttonyt cipel. … A templom tetőzetének mindkét végén könnyed huszártorony emelkedik. Az 1728 és 1734 között még ábrázolt, templomhoz tartozó magas toronynak nincsen nyoma. … A kerengő középkori ablakainak helyén szűkebbre falazott négyszögletű nyílások vannak. Az északi kerengőfolyosó felett festett napórával díszített emeleti szint látható. A keleti és északi monostorszárny Sajghó Benedek befejezett építkezéseinek eredményét mutatja. …A színezett rajz rendeltetése talán éppen az volt, hogy a főapát életművének emléket állítson. A még fel nem szentelt fiatal szerzetes, Zsoldos Xavér e szándékra utaló, gondosan szerkesztett, mintegy ajánló feliratot is szerkesztett rajzához: Prospectus Orientalis Celeberrimi illius Pannoniae Tricollis, in quo locutum est Antiquissimum, Regium, Exemptum Archi-Coenobium S. Martini Epis. et Conf. Delineatus A 1767 Quo Jubileum Professoris suae Solemnitatem celebravit Illustrissimus, ac Reverendissimus D.D. Benedictus Saigho Ord. S. B. praefati Tricollis Dominus, ac Praesidens Perpetuus Etc. (Az ajánlás tartalma: Pannonhalma keleti nézete, ahol a legkiemelkedőbb és legtisztelendőbb Sajghó Benedek jubileumát ünnepelte)

A rajz utóéletéről a lap jobb alsó sarkára írt, későbbi feljegyzés a következőket mondja: Dono accepi P. Martinus Roznák Augustianus in Sacro Monte Pannoniae, quo anno 1768 in feriis autumnalibus tum primum Graecio excurrebam, Archiabbate tunc jam Illmo D. Daniele Somogyi. Fecit autem P. Xaverius Zsoldos, natus Papensis, et tum Incola Sacri Montis.

A magát ágostonrendi szerzetesnek nevező Roznák Márton a Rendtörténet írója szerint ciszterci szerzetes lett, s később a feloszlatás idején is kapcsolatban maradt a pannonhalmi bencés atyákkal. (Rendtörténet V. kötet 596. oldal) A feljegyzés értelme bizonyára az, hogy Sajhgó Benedek halála után utódja, Somogyi Dániel azonnal elajándékozta a nagy méretű rajzot, amely talán a véletlennek köszönheti későbbi visszatérését Pannonhalmára.” (Takács Imre – Mons Sacer 996-1996 II. kötet p. 114-115)

A kép őrzési helye a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár.