folytatás… Régi-új kiállítás könyvtárunk előterében – 3.

Zsoldos Xavér bencés szerzetes akvarellje után a másik kedves metszet a pannonhalmi monostor átépítési terve 1777-ből, mégpedig a keresztmetszeti rajz a templom homlokzatával (Mons Sacer 996-1996 II. kötet 65. oldal) Ezen rajzon egy barokk teremkönyvtárat is láthatunk. A tervező gondosan berajzolta a polcokat, a polcokon a könyveket sőt a pakolászó szerzeteseket is. A címképen a könyvtár-részlet, a teljes kép a csatolásban látható.

 A teremkönyvtár lényege, hogy egyben kiállítóhely, múzeum is. A barokk korban kezdtek el ilyeneket építeni. Külföldön sok szép teremkönyvtárat láthatunk. Magyarországon kettő maradt fenn, a Központi Szeminárium épületében az ún. Pálos Könyvtár, illetve Patachich Ádám érsek könyvtára, Kalocsán. A magyarországi legismertebb teremkönyvtárak a Sárospataki Református Gyűjtemény Könyvtára, a Debreceni Református Nagykönyvtár, a Zirci Apátság Műemlékkönyvtára és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár teremkönyvtára. A debreceni a 16., a pataki a 17. században keletkezett, ez még nem a barokk kor, de a református intézményekben a reformációra jellemző puritánság miatt sem találnánk  meg azokat a klasszikus barokk jegyeket, melyek ezt a stílust jellemzik. A zirci és a pannonhalmi könyvtár pedig már a 19. században épült, amikor a klasszicista stílus volt az divatos korstílus.

 Az, hogy egy teremkönyvtárat alakítsanak ki Pannonhalmán Somogyi Dániel (1720-1801) főapát idején merült fel, aki évi 700 forintot fordított a könyvtárra, értékes és hasznos könyvek beszerzésére, részben Mária Terézia utasítására, aki a gyűjteményt szegényesnek ítélte. A fennmaradt tervek szerint nemcsak egy könyvtár építését, hanem az egész monostor átépítését tervezék, de ezt az elképzelést Mária Terézia nem támogatta, mert igen költségesnek ítélte.

Az átalakítás tervrajzait a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum Metszettárában őrzik.