Kedves köszöntés a Könyvtárosok világnapján


Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége és a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére 2011 óta április 14-e a könyvtárosok világnapja. Ennek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár hazánk legrégebbi gyűjteménye, a monostorral egyidős. Jelentős védett könyvállományt őriz, amely a nemzeti vagyon része. Ahogy a Főapátság úgy a Könyvtár is 1996 óta Világörökség, azaz az itt összegyűjtött szellemi, kulturális kincs is a világörökség része. Ennek a felbecsülhetetlen értékű gyűjteménynek a gondozása, őrzése, feltárása, digitalizálása, valamint bővítése a Főapátság könyvtáros munkatársainak feladata. Köszönjük fáradhatatlan munkájukat!

 

Egy kolostor elképzelhetetlen könyvtár nélkül. Szent Benedek a Regulában előírja a szerzeteseknek az olvasást. „ A tétlenség a lélek ellensége. Ezért a testvérek a megállapított időben foglalkozzanak testi munkával, más órákban pedig szent olvasmányokkal” – olvasható az 1500 éves szabálykönyvben, amelyben a rendalapító részletezi az olvasás pontos idejét, módját is. A Regula szellemében a Pannonhalmára 996-ban települt első szerzetesek is minden bizonnyal azonnal elkezdték kialakítani a könyvgyűjteményt. Erről száz évvel későbbről maradt fenn a legkorábbi forrásunk. Az 1090 körül keletkezett Szent László kori összeírólevél  80 kötetet sorol fel. Ez tulajdonképpen az első magyar könyvkatalógus. Az összeírólevél nemes másolatát a Könyvtárban bárki megnézheti. Az eredeti példányt pedig a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár őrzi. A jegyzék érdekessége, hogy azon nem csak teológiai, hanem profán szakirodalmi műveket is találunk. Olvashatjuk rajta Donatus, a középkorban használt grammatikák egyik jeles összefoglalója, Lucanus, a filozófus és Cato, a történetíró nevét is. Ez nem csak a bencések nyitottságát, hanem azt is jelzi, hogy a pannonhalmi kolostorban működött az első iskola Magyarországon.

A könyvtár középkori anyaga – a régió gyűjteményeihez hasonlóan – szinte teljesen elpusztult a történelem viharában. 1786-ban II. József elrendelte a rend feloszlatását. A 4232 kötetre gyarapodott,  állomány egy részét elárverezték, másik része pedig az Egyetemi Könyvtárba került. A könyvtár újkori története a rend 1802-es visszaállításával kezdődik. I. Ferenc előírta, hogy a bencéseknek iskolákat kell működtetniük. Ekkor kezdődött a mai klasszicista teremkönyvtár megépítése is. A visszaállítással alig több mint 700 kötetet kapott vissza a könyvtár, de a tudatos és gondos gyűjtés, vásárlás és öröklés nyomán ma már több mint négyszázezer darabot számlál a gyűjtemény.

Az elmúlt több mint ezer évben a gyűjtemény történetét bibliofil érzületű apátok és könyvtárosok alakították. Uros apát megrendelésére készült el a monostor okleveleinek hiteles másolatát őrző, a kötéséről Liber rubernek – vörös könyvnek – nevezett kötet. Az 1240 körül készült másolati könyv célja az volt, hogy ha a tatárjárás során elpusztulnának az apátság fontos dokumentumai, azok szövegei olyan formában maradjanak fenn, amelyek a bíróság előtt is bizonyító erejűek. Az első főapát, Tolnai Máté jóvoltából készült el 1511 és 1516 között a kézzel írt és rajzolt Pannonhalmi Evangelistarium és Benedictonale. Ez a szentmisén felolvasott evangéliumok és a legkülönbözőbb alkalmakra írt áldások gyűjteménye. Jelentős könyvgyűjtőnek számított a 17. század első felében a Főapátság kormányzó apátja. Himelreich György saját könyvtárának katalógusát, mint az első, részben a pannonhalmi gyűjteményre vonatkozó kötetkatalógust őrzi a könyvtár. És a névsort még hosszan lehetne folytatni.

 Nem csak a könyvtár életére jelentős hatást gyakorló apátok, hanem – a levéltárban őrzött oklevelekből – a 13. századtól kezdve tudjuk a könyvtáros-énekmesterek nevét is. Farkadinus, Elias, Hildebrandus, Johannes, Jacobus, Petrus, Celmens, Nicolaus és Jacobus voltak az első név szerint ismert magyar könyvtárosok. A jeles elődök közé a hat nagy kötetre kiterjedő könyvkatalógus folytatólagos elkészítésével a 19. század első feléből Maár Bonifác, Barbay Kolumbán, Klatz Kálmán és Filperger Rudolf is bekerültek. A pannonhalmi gyűjtemények megteremtése, gondozása és nyilvántartása körül különösen is érdemeket szerzett három bencés. Szeder Fábián, aki a monostor kertjét alakította ki, egyebek mellett a hat kötetkatalógushoz útmutatót készített. Utódja, Czinár Mór ezt a munkát folytatta és kiegészítette, valamint elkészítette az akkor 75 ezer kötetből álló könyvtár jegyzékét és tárgymutatóját, minden kötet kézbe véve. Kuncze Leó pedig a már idősődő Czinár mellett lett könyvtáros 1870-től. Nevéhez fűződik az akkor százezer darabos gyűjtemény újrarendezése, és a könyvtár végleges berendezésének elkészülése. Könyvgyűjteményünk muzeális anyagának első katalógusát pedig Récsey Viktor készítette el, aki 1894-től 1905-ig volt a könyvtár és levéltár igazgatója.

A Főapátság mai könyvtárosainak feladata egyrészt a muzeális gyűjtemény őrzése, gondozása, vagyon-, tűz és állagvédelme, feltárása és digitalizálása. Másrészt egy modern teológiai, szerzetességgel kapcsolatos és bencés vonatkozású szakkönyvtár állományának alakítása, számítógépes feldolgozása és közzététele internetes adatbázisban.  Emellett kiállítást szerveznek, bekapcsolódnak a Főapátság kulturális és vallási-turisztikai tevékenységébe, helyszínt biztosítanak rendezvényekre, tematikus vezetéseket tartanak. Továbbá források felkutatásával segítik és erősítik a Főapátsághoz  tartozó intézmények és vállalkozások marketingjét, promócióját és imázsát. Munkájukról korábban egy újságcikkben Ásványi Ilona a könyvtár igazgatója így fogalmazott: „Könyvtárosnak lenni nem azt jelenti, hogy az ember egész nap olvasgat és könyveket pakol. A technikai fejlődés, a modern kor adta különböző lehetőségek, kompetenciák abban segítenek, hogy megismerjük múltunkat, és ez a tudás olyan identitást biztosítson, ami segítséget ad jelen életünkben és a jövőben is.”

A könyvtárosok világnapja alkalmából Isten éltesse a Főapátság kollégáit: Ásványi Ilona könyvtárigazgatót, Samodai Éva és Nagy Balázs könyvtárosokat!

forrás: a Pannonhalmi Főapátság honlapja -szöveg: Halászné Dinya Bea fotó: Balogh Ferenc

https://pannonhalmifoapatsag.hu/konyvtarosok-vilagnapja/