Ma Szent Márton ünnepe van

A 316-ban született Szent Márton, a pannonhalmi templom védőszentje, a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Nagy Szent Gergely pápának Szent Benedek életéről írt könyvéből tudjuk, hogy Mártont Szent Benedek is nagyra értékelte. 2020-ban egy 1510 körül keletkezett kódex töredékével idézzük meg alakját. A nem teljesen féllapnyi, 36 x 25 cm, Tolnai Graduale fragmentumnak elnevezett töredék egy Graduale Romanum része volt. 1996-ban könyvkötésként leltünk rá a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár gyűjteményében.

Szent Márton és a bencések

A 316-ban született Szent Márton, a római katonából lett hitvalló, szerzetes, apostol-püspök, szent, a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott.

Nagy Szent Gergely pápának Szent Benedek életéről írt könyvéből tudjuk, hogy Mártont Szent Benedek is nagyra értékelte, a Cassinó hegyén épített templomban külön oltárt, illetve kápolnát állított tiszteletére.

Szent Benedek szerzeteseinek letelepedését hazánkban a 10. század végén a prágai Szent Adalbert püspöknek köszönhetjük, aki a csehektől elüldözött bencéseket Magyarországra küldte, valamint Géza fejedelemnek, aki nemcsak befogadta őket, hanem Pannónia Szent Hegyén templomot és kolostor is épített nekik.

Adalbert püspök nagy tisztelője volt Szent Mártonnak, Tours-ba is elzarándokolt a sírjához. Szent Benedek és így a bencések Szent Márton tisztelete mellett bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy a pannonhalmi templom védőszentje Szent Márton lett.

Több forrásból is tudjuk, hogy Szent Márton Pannoniában, Sabariaban született. Hogy ez a Sabaria a mai Szombathely-e vagy a Pannonhalma és Ravazd közti völgyben lévő Savaria (Sabaria Sicca), a 19. századtól fel-fellángoló vita tárgya. Akármelyik Savariáról van is szó, mindegyik az egykori Pannonia provinciához tartozott, és a későbbi történelmi és a mai Magyarország területén található. Ugyan Szent Mártont nem szoktuk a magyar szentek között emlegetni, de talán születési helye miatt és mert a magyar kereszténység bölcsőjének tekinthető Pannonhalma templomának és kolostorának, melynek adománylevelét az első keresztény királyunk, Szent István állította ki ő a védőszentje, Szent István mellett bizonyos értelemben országunk oltalmazójának is tekintették elődeink.

Szent Márton-ábrázolások

Szent Márton leggyakoribb ábrázolása a koldussal való találkozásának megjelenítése. A legenda szerint Márton Amiens kapujában találkozott a koldussal, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Más vagyona nem lévén kardjával kettévágta a köpenyét, és egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban.

Mártont ábrázolják még ludakkal is, mert a legenda szerint nem akart püspök lenni, és a ludak óljába bújt el az őt püspökké kikiáltani akaró nép elől. A ludas ábrázolás variánsa, amikor nyársra húzott sült libával festik meg. Így látjuk őt a Pannonhalmi Evangelistariumban és egyéb helyeken.

Különböző képeken láthatjuk Szent Mártont püspöki ornátusban is - az azonosításban itt a fentebb említett attribútumok segítenek: lúd, koldus-köpeny, esetleg felirat.

2020-ban egy 1510 körül keletkezett kódex töredékével idézzük meg alakját.

A nem teljesen féllapnyi, 36 x 25 cm, Tolnai Graduale fragmentumnak elnevezett töredék egy Graduale Romanum része volt. A díszítés motívumai, színvilága és stílusa alapján az énekeskönyvet Budán készíthették.

1996-ban könyvkötésként leltünk rá a töredékre a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár gyűjteményében. A laptöredék alján ovális keretben Szent Márton látható, lovon ülve, a klasszikus koldus-jelenetben. Ez az erősen megrongálódott, elmosódott kép rokonságot mutat a Pannonhalmi Evangelistarium címlapján látható ábrázolással.

Szent Márton mellett mindkét munkában Tolnai Máté főapát címere látható. A Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban ránk maradt Tolnai Máté gyűrűspecsétjének lenyomata, mely azt mutatja, hogy két címert használt. Az egyik a kiállított töredéken látható, a másikat - egy korona kék címerpajzsban – az Evangelistariumból ismerjük.

Tolnai Máté nevéhez – kinek vezetése alatt jött létre a magyar bencés kongregáció, ő volt magyar bencés rend első főapátja – fűződik a bencés rend szervezeti és liturgikus megújítása.

A töredék jobb szélén a díszítésben egy angyal bújik meg érdemes megnézni a közelebbről a csatolt képen.