Rejtett kincseink… az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent Istvánról szóló ének

Az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű, Szent Istvánról szóló ének  szövege a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban őrzött Döri énekeskönyvben maradt fenn, egy bájos „naiv népi” Szent István ábrázolással együtt. A kéziratos énekgyűjtemény 1763 és 1774 között keletkezett.

Az énekszövegeket Kováts István döri iskolamester kezdte el lejegyezni. A kötet 314 énekszöveget tartalmaz, melyek részben az először 1651-ben, majd később többször megjelent Cantus Catholici, az 1695-ben kiadott Líra Coelestis és az 1719-es Cantionale Catholicum kötetekből ismertek, illetve a vesperás zsoltárai. Hat ének Kováts István szerzeménye. Az énekeken és zsoltárokon kívül egy betlehemes játékot is tartalmaz.

Az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének Bogisich Mihály Őseink buzgósága című kötetéből ismert. Az ének 1771 után a katolikus magyarság egyik néphimnuszává vált, talán azért, mert  Mária Terézia 1771-ben hazahozatta a raguzai (Dubrovnik) domonkos kolostorból a török hódoltság alatt oda került és ott őrzött Szent Jobbot, és elrendelte augusztus 20. – Szent István napja – megünneplését.