Rejtett kincseink… a Boldogasszony, Anyánk himnuszunk

A Boldogasszony, Anyánk című ének legkorábban lejegyzett szövegét a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban őrzött Szoszna Demeter bencés szerzetes 1715-ös kéziratos énekeskönyvéből ismerjük. Az ének szerzője maga is bencés szerzetes, Lancsics Bonifác.

Magyarországnak a 19. századig nem volt hivatalos himnusza. A katolikusok a Boldogasszony, Anyánk, illetve az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent Istvánt dicsőítő éneket énekelték nemzeti himnuszként. Ez utóbbi egyik legrégebbi szövegváltozata ugyancsak egy Pannonhalmán őrzött kéziratos énekeskönyvben, az 1763 és 1774 között keletkezett Döri énekeskönyvben maradt ránk.

A Boldogasszony, Anyánk legrégebbi ismert szövegváltozata strófakezdő betűi akrosztikon formájában a szerző, Lancsics Bonifác rendi nevének latin alakját (Bonifacius) adják ki:

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk:

nagy ínségben lévén így szólamlik hazánk:

Refrén: Magyarországrúl Pannoniárúl,

ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl

Oh Atyaistennek kedves szép leánya!

Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája

Refrén: Magyarországrúl etc.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra

tégy méltóvá bennünk régi gratiákra;

R. Magyarországrúl etc.

Ime lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk,

tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk:

R. Magyarországrúl etc.

Fordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget:

melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet.

R. Magyarországrúl etc.

Abigailnál szebb, Rachelnél ékesebb,

még Judit asszonynál is vagy gyönyörűebb:

R. Magyarországrúl etc.

Christus Fiad előtt hajts térdet érettünk;

ha ezt nem cselekszed egy lábig elveszünk.

R. Magyarországrúl etc.

Im ugyanis rajtunk mindenféle ostor,

ki mint néked általverte szívünk mint tőr.

R. Magyarországrúl etc.

Vgy vagyon mi dolgunk, mintha Aegyiptomban,

Babylonnak tornyát épitnénk hazánkban.

R. Magyarországrúl etc.

Sírnak és zokognak árváknak szívei,

hazánk vészi fölött az [...] hívei:

R. Magyarországrúl etc.

Melodia de Beata Virgine