Szent Benedek ünnepén…

Március 21. Szent Benedek ünnepe

A Pannonhalmi Evangelistariumban látható képpel-ábrázolással emlékezünk meg róla

és köszöntünk mindenkit,

aki a bencés lelkiség-szellemiség kedvelője

Szent Benedek (kb. 470-547) életéről meglehetősen keveset tudunk. Halála után 40-50 évvel azonban (még elő tanúk elbeszélése nyomán) Nagy Szent Gergely pápa a Dialógusok című művének második részében megírta életét. Ez azonban, a szerző szándéka szerint, a Benedek életéhez kapcsolódó kis történetek, csodák sorozata. Gergely pápa igazában azt akarja olvasói tudtára adni, hogy hőse, Benedek — "neve és kegyelem szerint Áldott" (ezt jelenti a Benedictus név is) --, a Lélek mindenféle adományát megkapta. Életrajzi adatként azonban ebből az elbeszélés-sorozatból is világos: a szabin hegyek között fekvő kisvárosból, Nursiából (ma: Norcia) származott, Rómában tanult, de tanulmányai befejezése előtt — megundorodva az ottani erkölcstelen élettől — visszavonult, először Enfidébe (ma: Affide), majd tovább az Anio folyócska völgyében Sublacumba (ma: Subiaco). Itt éveken át remetéskedett, majd tanítványokat gyűjtött egy kis monostorba. Később — a hagyomány szerint 529-ben — innen is tovább ment, és végleg a Cassinum hegyen (ma: Monte Cassino) telepedett le, és ott alapította meg tulajdonképpen monostorát. Ennek a közösségnek írta szabálykönyvét, a Regulát. A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet.

forrás: https://pannonhalmifoapatsag.hu/szent-benedek/

 A Pannonhalmi Evangelistarium és Benedictionale 1511 körül és 1515 és 1516 között keletkezett. A colligatum kötet első része (evangelistarium) 1511 körül született, a második része (benedictionale és a szerzetesi fogadalomtétel szertartásának leírása) 1515 és 1616 között.  A 320 x 220 mm nagyságú, 60 levélnyi pergamenre írt munka a pannonhalmi monostor használatára készült. A második rész végén a kolofonban olvasható a készíttető és a másoló neve, valamint a mű befejezésének ideje. A másoló Paulus testvér, világi neve Losonci Forgách Tamás. A második részt a másoló neve után Forgách-kódexnek is nevezzük. A megrendelő Tolnai Máté apát, akinek nevéhez intézményi-szervezeti  és liturgikus reform fűződik.