Szent István király intelmei Pannonhalmán, ahol ezer éve „mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a Regula rendjében”

A gyűjteményét tekintve ezer, az épülete szempontjából mindössze kétszáz éves pannonhalmi könyvtár falait, a reformkorban, nagyjából az úgynevezett Palota épületrész alapjaira húzták fel, mely a kolostort felkereső uralkodó – Szent István – szálláshelye volt, amikor a monostorban tartózkodott. Augusztus 20-án ebben, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, az egykori (királyi) palota épületrész előtti térben hangoznak fel, immár hagyományosan...

Szent István király intelmei  Vecsei H. Miklós, Junior Príma-díjas színművész és David Yengibarjan örmény harmonikaművész tolmácsolásában, Mispál Attila rendezésében.

Az Intelmek, azaz Szent István király intelmei Imre herceghez a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, mely Szent István első törvénykönyve 1027-ből, a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Műfaja az úgynevezett királytükör, a középkorban divatos didaktikus célú mű, mely a leendő uralkodóhoz fordulva tanácsokat ad az uralkodáshoz. Az Intelmek (Admonitiones) latin nyelvű szövegét valószínűsíthetően Asztrik –Anasztáz Pannonhalma első apátja, esztergomi majd kalocsai érsek fogalmazta, azonban gondolati tartalma vélhetően istváni sugalmazású. Az Intelmek a középkor egyik gyakori műfajában íródott, amely királytükör néven a Karoling Birodalom felbomlása után vált népszerűvé. A királytükrök egyszerű, de annál nemesebb céllal íródtak; ezeket olvasva kellett az uralkodóknak megérteniük, hogy milyeneknek kell lenniük, azaz hogyan kell jó, igazságos, bölcs és erős királlyá válniuk. (Forrás: wikipedia)

A gyűjteményét tekintve ezer, az épülete szempontjából mindössze kétszáz éves pannonhalmi könyvtár falait a reformkorban nagyjából az úgynevezett Palota épületrész alapjaira húzták fel, mely a kolostort felkereső uralkodó – Szent István – szálláshelye volt, amikor a monostorban tartózkodott.

Napi tapasztalatból tudjuk, hogy az alig 200 éves klasszicista teremkönyvtár milyen hatással van a látogatókra; mi, könyvtárosok sem tudunk megilletődöttség nélkül belépni ebbe a terembe, pedig nekünk munkahelyünk ez a „tér” az Apátság épületegyüttesében. Elfogódottságunk csak fokozódhat, ha arra gondolunk, hogy bár a teremkönyvtár csupán kétszáz, maga a könyvgyűjtemény ezer éves múltra tekint vissza. A pannonhalmi Főapátsági Könyvtár – ha a „magyar történelem zivataros századaiban” nem is működött folyamatosan, és a középkori anyaga is megsemmisült – Magyarország legrégebbi könyvtára.

Szent Benedek szerzeteseinek letelepedését hazánkban a 10. század végén Géza fejedelemnek és Szent Istvánnak köszönhetjük, akik nemcsak befogadták őket, hanem Pannónia Szent Hegyén templomot és kolostort is építtettek számukra. De nem kevésbé köszönhetjük prágai Szent Adalbert püspöknek, aki a csehektől elüldözött bencés szerzeteseket Magyarországra küldte. A magyarországi bencések 1996-ban ünnepelték a millenniumukat. Természetesen a 2000. év is ünnepi volt, bekapcsolódva az országos ünnepi érzületbe, sőt 2001. is, hiszen a pannonhalmi Alapítólevél 1000-1001-ben kelt. Az alapítólevelet – melyet a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban őriznek - Szent István szignálta. A teljesen latin nyelvű oklevél pontosan, gondosan leírja a bencések javait: földbirtokait, épületet-felszereléssel, „népeit” földműves és „iparos” embereit.

A hagyomány szerint, Szent István rendeléséből a bencés szerzetesek naponta imádkoznak a hazáért és a népért a zsolozsma napközi (déli) imaóráján. Pannonhalma… a világ örökségének és a nemzeti kulturális örökség része… a magyar kereszténység bölcsője… a hegyre épült kolostor, amely messziről látszik, és ahonnan messzire látni. Ugyanakkor egy működő kolostor, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal ezer éve – egy a Harvik püspök által, a 12. században lejegyzett Szent István legendájából vett formulával élve - „mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a Regula rendjében”.