A Mosonszentjánosi Kódexet nagyobb részben Johann Anton Lang a mai Győr-Moson-Sopron megyei Mosonszolnokon (Zanegg) 1808 és 1810 között írta, és illusztrálta. Ötvenegy egész oldalt betöltő képet és számos iniciálét találunk a kötetben. Ezek a maguk naiv, ugyanakkor eredeti, természetes és őszinte hangján jelenítik meg e terület, Moson megye németek lakta vidékének (Heideboden) hitét, hagyományőrzését és azt az igényt, hogy mindennapjainak örömét és bánatát a maga naiv művészi szintjén kifejezze.

A Pannonhalmi Főapátság kulturális évadának hívószava 2022-ben a Megújulás. A klasszicista teremkönyvtárban a De thesauro suo nova et vetera – magyarul: Kincseiből újat és régit című időszaki kiállításon látható a pannonhalmi könyvtár Benedictina gyűjteményében őrzött Mosonszentjánosi Kódexnek (Der Sankt-Johanner Kodex) a hasonmás változata.

De thesauro suo nova et vetera

(Kincseiből újat és régit)

Időszaki kiállítás a Megújulás kulturális évadban a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

klasszicista teremkönyvtárában

A Gerő Éva és Gerő Katalin Alap – melynek kezelője a Pannonhalmi Főapátság – pályázatot hirdet magyarországi egyházi-felekezeti könyvtárak számára restaurálására, és állományvédelmi eszközök beszerzésére. A pályázati úton elnyerhető támogatás összege: 300.000 Ft

A benyújtott pályázati anyag tartalma:

Az első részben említett Szent István szobor helyére került az a Pannonhalmát ábrázoló makett (terv), ami a valóságban soha nem valósult meg. A modellt Johannes Packhnak tulajdonítjuk, aki a könyvtár második építőmestere volt, és akinek a most is látható zömében klasszicista épületegyüttest köszönhetjük. A műtárgyról kevés információnk van.

 Egy makettről Szeder Fábián bencés ír, 1839-ben: Ma vevém által Sz. Mártoni monostornak Mintáját, mellyet Packh Architestus készített.

Zsoldos Xavér bencés szerzetes akvarellje után a másik kedves metszet a pannonhalmi monostor átépítési terve 1777-ből, mégpedig a keresztmetszeti rajz a templom homlokzatával (Mons Sacer 996-1996 II. kötet 65. oldal) Ezen rajzon egy barokk teremkönyvtárat is láthatunk. A tervező gondosan berajzolta a polcokat, a polcokon a könyveket sőt a pakolászó szerzeteseket is. A címképen a könyvtár-részlet, a teljes kép a csatolásban látható.

A falakon látható képek közül kettő különösen is kedves számunkra. Az egyik egy 1767-ban készült rajz, Zsoldos Xavér bencés munkája. A nagyméterű 45,5 x 135 cm akvarell valószínűleg Sajhgó Benedek főapátnak készült, fogadalomtételének ötvenéves jubileumára. A címképen részlet látható, a teljes kép a csatolásban.

A pannonhalmi klasszicista teremkönyvtár előtere hosszabb-rövidebb ideig az elmúlt évtizedekben is helyet adott különböző kamara-kiállításoknak, melyeken a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjtemény (múzeum-levéltár-könyvtár) egyes érdekesebb műtárgyait mutatták be. A most látható kiállítás legtöbb darabja – különböző korokból származó rajzok és metszetek igényes másolatai Pannonhalmáról – 2011-ben találta meg a helyét ebben a kis térben, azóta csak kisebb, de mégis jelentősnek mondható változások történtek itt.

Jelenlegi ismereteink szerint a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár gyűjteményében őrzött, 1525-ben Velencében, Peter Lichtenstein nyomdájában készült Zágrábi Diurnale (Diurnale Zagrabiense) unikum nyomtatvány, egyetlen a világon. Jelentős abból a szempontból is, hogy Szoliva Gábriel kutatásai alapján a nyomtatvány az utolsó ismert liturgikus emlék a Tridentinum előtti Zágrábból.

A kötet rövid bibliográfiai leírása:  Diurnale Zagrabiense. Venetiis,1525 Liechtenstein. [22]456 lev.16° Mai jelzete: 121 J 5

Az 1488-ban, Augsburgban, Erhard Ratdold nyomdájában nyomtatott ősnyomtatvány tartalmilag – mint a diurnale általában – a szerzetesek kötelezően elvégzendő zsolozsmája nappali imaóráit foglalja magába. A könyvecske – ahogy a számozatlan első levél versoján olvasható-nagyon „kézreeső” (manualis), a kóruson használt nagyméretű zsolozsmáskönyvekkel ellentétben könnyen kezelhető, az úton vagy a kolostortól távol levő szerzetesek számára készült.

Bibliográfiai leírása: Diurnale Mellicense. Augsburg, 1488 [328] fol. ill. 16°