2025 – Szentév – 2.


Az első jubileumi évet VIII. Bonifác pápa hirdette meg. Címképünkön a gyűjteményünkben őrzött, 1486-ban kiadott, az érvényesnek ítélt pápai rendelkezéseket (decretum)[1] tartalmazó ősnyomtatvány[2] első oldalán látható miniatúra őt ábrázolja. A szentév meghirdetése „alulról jövő kezdeményezés volt.”[3] VIII. Bonifác pápát az indította az utólag kiadott, valójában a későbbi szentéveket előíró, az első szentévet csak utólag jegyző, 1300.

2025 – Szentév – 1.


2024. május 9-én (Urunk mennybemenetele ünnepén) Ferenc pápa a Spes non confundit (A remény nem csal meg) kezdetű bullával szentévet hirdetett a 2025-ös esztendőre. A szentév a Szent Péter-Bazilika jubileumi kapujának ünnepélyes megnyitásával kezdődött 2024 karácsonyán.

A 2025. évi szentévet meghirdető pápai bulla itt olvasható: https://katolikus.hu/dokumentumtar/spes-non-confundit---bulla 

Február 2. A megszentelt élet világnapja


Szent II. János Pál pápa rendelkezésének megfelelően 1997 óta február 2-án az egyház a megszentelt élet világnapját is ünnepli ezen a napon. Ez a nap Jézus és Mária megszentelődésének napja és mindazoké, akik életodaadásukkal Krisztus követésére vállalkoznak. Ezen az ünnepen az egyház köszönetet mond Istennek a megszentelt hivatások (papi, szerzetesi hivatás) ajándékáért.

Február 2. Jézus bemutatása a templomban, Mária megtisztulásának ünnepe


Február 2-án arra emlékezik az Egyház, hogy negyven nappal Jézus születése után Mária és József elvitte őt a templomba, az Úr szentélyéhez, hogy ott bemutassák az Úrnak (Urunk bemutatása ünnepe) a mózesi törvények szerint.

Ezt a napot Szűz Mária megtisztulása ünnepének (latinul: Purificatio Beatae Mariae Virginis) is nevezik, mert Máriának a zsidó törvények előírásai szerint be kellett mutatta a tisztulási áldozatot.

Doktori disszertáció Erdélyi László bencés történészről


2025. január 30-án „summa cum laude” minősítéssel védte meg Erdélyi László Gyula OSB szakmai életútja különös tekintettel egyetemi pályájára című doktori disszertációját a Szegedi Egyetemen Janzsó Gábor Károly, akinek egyik fő kutatói forrása a pannonhalmi könyvtár Benedictina gyűjteményében őrzött Erdélyi László hagyaték volt.

Disszertáció itt olvasható: dissz_veg_jgk.pdf

Két kéziratos bejegyzés azonosítása, avagy a könyvtárosi munka örömei, sikerei…


A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Jesuitica gyűjteményében őrizzük az első leírást Balassi Bálint 1594-ben bekövetkezett haláláról. A szomorú hírt Dobokay Sándor (1565–1621) jezsuita, Balassi Bálint gyóntatója tette közzé az osztrák jezsuita rendtartomány éves jelentésében. (Az egybekötött éves jelentéseket tartalmazó kézirat: Annuae Provinciae Austriae Societatis Jesus ad annos 1575–1588, 1588–1601, 1603, 1609, 1604, 1550, 1574. 675 pp.

800 éves imaszövetség


Pannonhalma és Montecassino között, több mint nyolcszáz éve, tudatos lelki kapcsolat áll fenn. 1212. január 25-én a magyarországi Szent Márton és az itáliai Cassinum hegyén álló két monostor apátja, Uros és Adenulf imaszövetséget kötött egymással. Megfogadták és utódaik az évszázadok során többször megerősítették, hogy ezen a napon, Szent Pál megtérésének ünnepén a két szerzetesközösség megemlékezik egymásról az ünnepi liturgiában.

 

200 éve született Jókai Mór


A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Lónyay-gyűjteményének[1] egy különleges, Jókai Mór által dedikált kötetével tisztelgünk a „nagy mesemondó” előtt. A kötet: Jókai Mór meséskönyve a kiadási év feltüntetése nélkül, a források szerint 1892-ben jelent meg a Révai Testvérek kiadásában. Ez a kötet azonban egyedi példány, a címlap előtti oldalon ez olvasható: „Ezen könyv Erzsébet főherczegnő számára nyomatott”.