Többszáz éves térképek és könyvek egy asztalon. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában és könyvtárában párjukat ritkító történelmi dokumentumok lapulnak. Ezek az iratok és krónikák több száz év viharait élték túl, legyen szó Vergilius összesről vagy Cicero beszédekről a 16. századból vagy kézzel festet térképekről az 1700-as évekből. Azonban ahhoz, hogy ezek az iratok a következő évszázadokat is túléljék, az szükséges, hogy megfelelően restaurálják őket. Többek közt ebben tud segíteni egy mecénás.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük. Ezen a napon született 1900-ban Márai Sándor is.

Az idei költészet napja ünnepén József Attila egy cím nélkül megjelent versének részletét tesszük közzé. Igazi nagyböjti gondolat:

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

1000 éve szolgálunk

A Szent-hegyen élő, pannonhalmi bencés szerzetesek – ahogy azt Szent István király  örökül hagyta – ezer éve folyamatosan imádkoznak Magyarország fennmaradásáért. Sorsuk egy évezrede egybefonódik ezzel a vidékkel, és formálj az itt élő közösséget. Sok minden változott ez idő alatt, de spiritualitásuk lényege, szolgálatuk szelleme, az evangélium értékrendjéből fakadó odafordulás az emberek gondjai felé állandó.

Értékeket őrzünk

2025-ben a kert témája köré épül a zenét, irodalmat, képzőművészetet és spiritualitást felvonultató Arcus Temporum fesztivál, amelyet augusztus 22-től 24-ig rendeznek meg a Pannonhalmi Főapátságban.

1831-ben Kazinczy Ferenc meglátogatta barátját, Guzmics Izidort. Megtekintette a nagy építkezést, ami éppen akkor folyt Pannonhalmán – a monostor épületegyüttese ekkor kapta meg mai formáját. Lelátogatott a kertbe is, ahol bizonyos fák kérgébe a számára kedves barátai és felesége, Török Sophie nevének kezdőbetűjét metszette be. Ezek a fák sajnos már elpusztultak, ma már nem láthatók.

Részlet: A Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra című műből Pest: Landerer, 1931. április 30.

Nagyböjt 4. vasárnapja: Laetare vasárnap, a nagyböjt közepe. Liturgikus színe a bűnbánatot jelölő lila helyett a derűsebb rózsaszín. Advent vasárnapjai között a Gaudete vasárnap a megfelelője.

A Pannonhalmi Főapátság Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye, az Unesco Világörökség része és falai között ma is ugyanaz a Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő bencés szerzetesrend él és működik, amely számára Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. Ez a kivételes múlt felelősséget ró ránk: őriznünk kell mindazokat a szellemi, kulturális és történelmi értékeket, amelyeket immár több, mint ezer éve gondoznak a Főapátság szerzetesei és munkatársai.

Újra megjelent  Anselm Grün: Böjt. A test és lélek imája című kötete. A böjt nem öncél, hanem a lelki aszkézis jól bevált eszköze, a testtel és lélekkel végzett imádság egyik legősibb és legátütőbb módja. Erre emlékeztet Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetesének könyve, a Böjt. A test és lélek imája, amely ismét elérhető a Bencés Kiadó kínálatában. Az utóbbi években az orvostudomány és a meditációs gyakorlatok újra felfedezték a böjtöt.

Szent Benedek napján, március 21-én az eucharisztia közös ünneplését követően a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban Dr. Borhy László rektor és Hortobágyi T. Cirill főapát aláírta az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pannonhalmi Főapátság közötti tudományos együttműködési megállapodást.

KERTEK – Ösvények és átjárók

2025. május 9. – november 11.

2025. május 9-én nyílik meg a Főmonostori Kiállítótérben a KERTEK – Ösvények és átjárók című kortárs időszaki kiállítás.