A Magyar Egyházi levéltárosok Egyesülete 2021. június 28. és 30 között Pannonhalmán szervezete meg idei nyári találkozóját. A konferencia résztvevői megtekinteték a pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeit, köztük a könyvtárat.

A háromnapos rendezényről tudósítás olvasható a Pannonhalmi Főapátság honlapján: https://pannonhalmifoapatsag.hu/egyhazi-leveltaros-konferencia-es-vandor...

2021. június 21-én a pannonhalmi kulturális terület (könyvtár, levéltár, múzeum, kulturális iroda) munkatársai Jákra és Szombathelyre kirándultak. Jákon Sarkadi Márton és Pap Ildikó Katalin értő vezetésével megtekintették a régészeti ásatásokat, Szombathelyen a Savaria Múzeum kezelésébe tartozó felújított Éva-malomban a rendezés alatt álló Schrammel-gyűjteményből készülő kiállítást, a Szombathelyi Képtárban pedig a VI. textilművészeti triennálét.

SCHRAMMEL-gyűjtemény

A pannonhalmi könyvtár klasszicista könyvtártermében kiállítási másolatok formájában évek óta megtekinthették a látogatók a Pannonhalmi és a Tihanyi Apátság alapítólevelét. 2021-ben ez a bemutató a Szent László összeírólevéllel, a Pannonhalmi Hóráskönyvvel, valamint a Pannonhalmi Evangelistariummal bővült. Az oklevelek és kódexek bemutatását szép kivitelezésű molinók is segítik.

A közgyűjtemények napjainkban a muzeális dokumentumoknak digitalizált változatát is őrzik adatbázisaikban.

Két évet, két tematikus és spirituális évadot( 2020 Vendégség/2021 Emlékezet) köt össze az a kutatási és kiállítási munka, amelyben muzeológusok, kurátorok, művészek dolgoztak a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiben: a könyvtárban, a levéltárban, a múzeumban és az iskolai gyűjteményekben. Ebből a munkából született meg a Láthatatlan spektrumok című kiállítás. Az alkotómunkával kinyitottuk a gyűjteményeket évszázadok óta őrző és gyarapító szerzetesközösség felé is: a kutatást beszélgetéssé alakítva.

LÁTHATATLAN SPEKTRUMOK

A Néprajzi Múzeum szervezésében működő

NYITOTT MÚZEUM... tudós közössége kutatócsoport kiállítása

Pannonhalmi Főapátság: 2021. június 3. - november 11.

A görög eu és kharisz szavakból származó Eucharisztia kifejezés jelentése hálaadás. Egyrészt a kenyér színében megőrzött, velünk lévő Krisztus áldozati testét jelenti, másrészt a szentmisét, amit kenyértörésnek vagy az Úr vacsorájának is szokás nevezni, az utolsó vacsorára utalva, amikor Jézus megalapította az Eucharisztiát.

A pannonhalmi könyvtár gyógynövényekkel kapcsolatos kéziratai közül is láthatunk néhányat nemesmásolatban a május 30-án megnyílt múzeumban. Egy 1201-ben kelt oklevél szerint kórház (ispotály) működött Pannonhalmán. A 17-18. században már több gyógyászattal foglalkozó szerzetest tudunk név szerint azonosítani, akik közül három különösen is kiemelkedik: Lancsics Bonifác, Reisch Elek, Zsoldos Xavér.

A pünkösd (görögül pentekoszté, az 'ötvenedik' szóból) a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. 2021-ben május 23-án ünnepeljük. Jézus, mennybemenetekor megígérte a Szentlelket tanítványainak. Amikor elérkezett pünkösd napja, „mind együtt voltak… Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.

A 12. századtól kezdődik el a Szentháromság ábrázolás egyik jellegzetes formája, melyen az Atyaisten egy trónon ülő öregember, aki maga előtt tartja a keresztre feszített Fiút, Jézust. A kompozíción a harmadik isteni személy, a Szentlélek galamb alakjában jelenik meg. Ezt az ábrázolástípust találjuk meg az 1499-ben, Velencében nyomtatott, mindössze négy példányban fennmaradt Pécsi Misekönyvben. Ezen az iniciálén az Atya és a Fiú alakja jól elkülöníthető, a Szentlélek azonban nehezen fedezhető fel, de ha alaposabban szemügyre vesszük a képet, ott láthatjuk Jézus feje fölött.

2021-ben május 16-án ünnepeljük Krisztus mennybemenetele ünnepét, amikor, a keresztények hite szerint Jézus, a föltámadása után negyven nappal fölment az Atyához a mennybe. A mennybemenetelt többféleképpen ábrázolták a különböző művészeti korszakokban, ill. a keleti és nyugati keresztény kultúrában. 1000 körül kezdődött el az eltűnő Krisztus képtípus, melyen a felhőben eltűnő Krisztus alakjából már csak a lába látszik a kép tetején, lent pedig Mária és az apostolok térden állva néznek utána. Ilyen ábrázolást találunk az 1499-ban nyomtatott Pécsi Misekönyvben is.