November 19-án a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár munkatársai kirándultak a Pannonhalmi Főapátságba.

A szokásos turistaprogramokon túl a mélyebben megismerkedtek a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár könyv- és nyomdászattörténeti  érdekességeivel.

Az idei Szent Márton-napon Pál József Csaba temesvári megyés püspök úr volt a vendégünk.  Tours-i Szent Márton, Pannonhalmi Főapátság védőszentje ünnepén ő vezette a liturgiát a bazilikában. A püspök úr pannonhalmi látogatása során találkozott a gimnázium növendékeivel és érdeklődő figyelemmel tekintette meg a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat és Levéltárat.

November 4-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék oktatói és hallgatói, látogatták meg a Pannonhalmi Főapátságot. Csatlakoztak még hozzájuk a PPKE BTK hallgatói és egy tanár a budapesti Ward Mária Katolikus Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskolából – valamennyien népzenészek. A vendégek a könyvtárban középkori kotta-fragmentumokat tekintettek meg, valamint kiemeltem kéziratos énekeskönyveket: a Döri és a Varsányi énekeskönyvet, valamint Herchl Antal és Szoszna Demeter énekeskönyvét.

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése 2021. október 21-én jelenléti közgyűlést tartott Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az egyesület életében a legfontosabb esemény a három napos nyári találkozó, melynek megrendezését más-más helyszínen, más-más könyvtár vállalja. Utoljára 2019-ben Esztergomban találkoztak személyesen az egyházi könyvtárosok. 2020-ban a pandémia miatt el kellett halasztani az egyházi levéltárosokkal (MELTE) és múzeumi munkatársakkal (EME) közösen, Pannonhalmára tervezett rendezvényt.

Október 4-én a Néprajzi Múzeum mintegy hatvan munkatársa látogatott el Pannonhalmára. Délelőtt előadást hallhattak a Pannonhalmi Főapátság kulturális koncepciójáról, Dejcsics Konrád atyától a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójától, majd megtekintették a Bazilikát Szita Bánk bencés testvér és a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) kincseit Ásványi Ilona könyvtárigazgató, Dénesi Tamás levéltárigazgató és Tanai Péter múzeumigazgató vezetésével.

2021. október 2-án az elmúlt évekhez hasonlóan ismét vendégül láthattuk a „Könyvtár, ami összeköt” – a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése program részvevőit. A már 10. éve biztosított ösztöndíj célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár a nemzeti kulturális vagyon része. Az itt őrzött gyűjtemény jelentős része „régi könyv”; muzeális, védett dokumentum. Ezek egyike a Pfannbergi Misekönyv, egy a 15. században keletkezett kódex. Egy a Pannonhalmi Főapátság youtube-csatornáján látható kisfilm segítségével a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjtemény két másik darabja mellett e kötet restaurálására gyűjtenek adományokat: https://www.youtube.com/watch?v=ecBIGEr16CM 

Kiket adott a bencés rend a világnak? 1734-ig 4 császárt, 48 királyt, 52 pápát, 200 bíborost, 7000 érseket, 15000 psüpököt és számtalan hitvallót és mártírt. Az adatok forrása Arnold Wyon (más helyen Wion, ill. Wlion) belga bencés történetíró Lignum vitae. Ornamentum et decus Ecclesiae, in quinque libros divisum totius sanctae religionis Divi Benedicti initia című, 1595-ben Velencében kiadott munkája, melynek egy példányát a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár is őrzi.  

A nagy képek és emblémák fölött, a falakon körben a magyar és az egyetemes történelem azon egyházi (pápák) és világi (királyok) méltóságait ábrázolták, akiknek közük volt a bencés rendhez, ill. a jeles bencéseket: az első apátokat, jeles szerzeteseket. A portrékhoz egyféle „mintakönyvként” két kötet szolgált. A jezsuita Hevenesi István kötete, mely 1692-ben jelent meg először, Nagyszombatban, latinul és magyarul is.

A pannonhalmi ebédlő nagy freskói között ún. emblémákat fedezhetünk fel. Ezeket a szimbolikus ábrázolásokat rövid, frappáns feliratokkal (mondásokkal) látták el. A műfaj a 17. század második és a 18. század első felében volt népszerű. A képeket és feliratokat erre a célra készült példatárakból, mintakönyvekből vették. Ezek egyike a jezsuita Jacobus de Boschius Symbolographia sive de Arte Symbolica (Augsburg, Dillingen) című, 1702-ben megjelent kötete, melynek egy példányát megtalálhatjuk a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban.