2025 – annus sanctus, annus iubilaeus

Időszaki kiállítás

a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtárában

2025. március 21. és 2026. március 21. között

A klasszicista teremkönyvtárban két különleges ősnyomtatvány bemutatásával utalunk a 2025-ös szentévre (jubileumi évre).

2025. február 25-én az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében volt a bemutatója Szabó Borbála és Fehér Pörzse: Placid, avagy játszma a halállal című darabjának bemutatója a Nemzeti Emlékezet Bizottság és az Ülj Közelebb Produkció szervezésében. Szereplők: Olofsson Placid: Martinkovics Máté, Halál: Bezerédi Zoltán

A 2024/2025-ös tanév első félévében idegenvezető-képzés indult a Pannonhalmi bencés Gimnázium diákjai számára Kelemen Edit vezetésével. A kurzuson több elméleti és gyakorlati órát (légzés-és beszédtechnika, beszéd – és magatartáskultúra, terepbejárás a barokk ebédlőben és a könyvtárban) tartott Ásványi Ilona, könyvtárunk igazgatója.

2025. február 21-én 19.30-kor a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatójával, Ásványi Ilonával beszélgettünk a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában.

A Bitó Balázs tervezte 2024. évi Pannonhalmi Bencés Főapátság bronzpatinázott emlékérme a „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 11. eleme. Névértéke 3000 Ft, kibocsátott darabszám: 10000 db

Megvásárolható a Magyar Pénzverő Zrt. webshopjában:

Könyvveretek és könyvkapcsok is előkerültek a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektje során végzett ásatásokon Pannonhalmán, a könyvtár és a bazilika közötti terület feltárása során.

A pannonhalmi könyvtár gyűjteményében a második kiadásból (1498, Velence) őrzünk egy példányt, mely Paep János budai könyvkereskedő költségén készült.

Pannonhalmi boldog Mór Legenda Sancti Zoerardi et Sancti Benedicti néven ismert, ugyan latinul írt műve hungarikum értelemben (magyar szerzőtől származó, magyar földön írt, magyar vonatkozású mű) az első magyar irodalmi alkotás.

A legenda legrégibb kéziratát a németalföldi corsendonki ágostonrendi kolostor és a müncheni királyi könyvtár őrizte meg.

Szent Szórád (Zoerard) András és Benedek életrajzát 1065 és 1070 között pannonhalmi boldog Mór (pécsi szent Mór) bencés szerzetes, később pécsi püspök írta meg, aki 1000 körül született Nyitra vidékén. Ő az első név szerint ismert magyar származású bencés.

Mórt a remeték legendájának írása közben örökíti meg egy a bazilika támpillérjéből kiemelkedő szobor, Stremeny Géza alkotása, melyet 2000-ben avattak föl. Ott látjuk a két szentet is, Szórádot és Benedeket.

Szent Szórád (Zoerard) remete – más néven Szent András hitvalló – jámbor parasztember volt. Egyes források alapján Lengyelországban, mások szerint Isztriában született. Szent István idején érkezett hazánkba. Rövid ideig a pannonhalmi monostorban élt, majd a Nyitra melletti zoborhegyi bencés monostorba költözött, később a környező hegyekbe, a Vág folyó mellett remeteségbe vonult, ahol kemény, önsanyargató életet élt. A nagyböjt negyven napja alatt nem evett mást, mint egy-egy diót.