… Szent Márton libája az 1511 körül és 1515 és 1516 között keletkezett Pannonhalmi Evangelistariumban. A  kódexben Szent Mártonnak, a pannonhalmi monostor patrónusának alakja a két szokásos és ismert formában is megjelenik: mint római katona, aki megosztja a köpenyét a didergő koldussal, és mint főpap, püspöki öltözetben. Ez utóbbi képen egy harmadik attribútum is látható, a liba is, de nem a szokásos élő formában, hanem pecsenyeként, nyársra húzva.

Beszámoló az Örök otthon a Földön. Egyházi gyűjtemények építkezései címmel rendezett, raktárberuházásokkal foglalkozó konferenciáról. Szervező: az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (OKGYK)  Vác, 2019. november 5. Az előadások meghallgathatók az OKGYK honlapján: http://www.okgyk.hu/index.php?op=leveltar191105

Isaac Medicus (855 k.–955 k.), korának egyik leghíresebb orvosa volt. De particularibus diaetis, című dietetikai munkája csak 1487. március 23-án jelent meg nyomtatásban, Páduában, Matthaeus Cerdonis nyomdájában.  Az eredetileg arab nyelvű szöveget a szerző többi művéhez hasonlóan egy montecassinói bencés szerzetes és orvos, Constantinus Africanus (1020 k.–1087) fordította latinra.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban eddig fellelt töredékek (fragmentumok) legrégebbi darabja egy 9. századi evangeliarium töredék, melyen János evangéliumának 6. fejezete 19b-25a verse olvasható az egyik oldalon és a 25b-31. verse a másik oldalon. Mivel a „magyar történelem zivataros századaiban”, 1526 után majdnem teljesen elpusztultak a könyvtárak, könyvgyűjtemények, minden kis kódextöredéket nagy becsben tartunk.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programhoz kapcsolódva a Pannonhalmi Főapátság Tri Collis Irodája terepbejárást szervezett a Pannonhalmi Főapátságban, a Padlástól a pincéig címmel, melynek során a tatárjárás idején menedéket adó Gyilokfolyót, (padlás) a Káptalantermet, és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár raktárát (pince) kereshették fel az érdeklődők.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár rejtett kincseihez tartozik a Salzburgi Missale 1492. évi, nürnbergi kiadása Georg Stuchs nyomdájából. Az ősnyomtatványnak Magyarországon csak egyetlen példánya található, Pannonhalmán. Vannak, akik a Salzburgi Missale első kiadását a 15. század egyik legszebb könyvének tartják. A kötet szerepelt a Műcsarnok Körülöttünk, Ipar- és tervezőművészeti Nemzeti Szalon című kiállításán, 2017-ben

2019. október 19-én immár hagyományosan Pannonhalmára kirándultak a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíj-program résztvevői, ahol megtekintették a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesét, kiemelten a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ősnyomtatványtárában található egy olyan ősnyomtatvány – VI. Sándor pápa kancelláriai szabályzata -, melyből a világon ez az egyetlen példány ismert, unikum.  A mindössze néhány lapos mű leírása: Alexander VI., Papa: Regulae cancellariae. 8. Aug. 1495 Strassburg: Johann Prüss, non ante 8. Aug. 1495 [4] fol. ; 4° (22 cm) VI. Sándor pápa több levele, oklevele, okirata megtalálható a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban. Ő nevezte ki a magyar bencések későbbi első főapátját, Tolnai Mátét.

Október 15-én az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ ünnepi megemlékezésre hívta egykori és jelenlegi munkatársait a magyarországi katolikus könyvtárak vezetőit, könyvtárosait. Előadást tartott Ásványi Ilona, a pannonhalmi könyvtár igazgatója, aki 2000 és 2009 között könyvtári referensként dolgozott az OKGYK-ban.

A minden kulturális és tudományos újdonságra kíváncsi nagy irodalomszervező, ítész, költő és fordító, Kazinczy Ferenc 1831-ben kipróbálta a kor egyik legnagyobb és új technikai vívmányát, a gőzhajót. A kirándulás során – melynek útieseményeit le is jegyezte - Pannonhalmán, Tatán, Esztergomban, Visegrádon és Vácott járt.