Egy szép „világ teremtése” témájú metszet a most restaurált 1526-ban Lyonban kiadott Bibliából


Az Éden-Édenkert vagy Paradicsom-Paradicsomkert annak a vidéknek a neve, ahol a Biblia szerint Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt. Tágabb értelemben az emberiség elképzelt, ősi aranykorát is jelenti, illetve a mennyországot is.

Az ökumenikus konferencia elé – 3. Érdekességek a könyvtár gyűjteményéből… melkita misekönyv


A pannonhalmi gyűjtemény egyik különlegessége egy  1862-ben, Bécsben kiadott melkita misekönyv (missale). A nagy szegénységben és üldözöttségben élő melkitákat az Osztrák Magyar Monarchia felkarolta, azzal is segítette, hogy kiadott számukra egy katekizmust. 1862-ben pedig a magyar püspöki kar Scitovszky  János prímással az élen misekönyvet nyomtatott számukra, meghagyva, hogy papjaik között ingyen osszák szét azokat. A kiadáshoz Rimely Mihály főapát is hozzájárult. A gyűjteményünkben őrzött példányt ő kapta tiszteletpéldányként.

Az ökumenikus konferencia elé – 2. Érdekességek a könyvtár gyűjteményéből… az első szír nyelvű Újszövetség második kiadásának egy példánya


Könyvtárunk gyűjteményében őrizzük a szír nyelvű Újszövetség második, nyomtatott kiadásának egy példányát, mely 1562-ben, Bécsben jelent meg. (Első kiadás: Bécs, 1555) A szír Biblia történetének kiemelkedően fontos állomása az 1555-ös első kiadása. A görög és a héber Biblia kinyomtatása egy-két évtizeddel a latin után elkezdődött el. 1512 és 1514 között három egymást követő évben látott napvilágot az első örmény, etióp és arab könyv. Mindössze száz esztendővel Gutenberg Vulgata-kiadásának megjelenése után pedig a szír Újszövetség is sajtó alá került.

Az ökumenikus konferencia elé – 1. Érdekességek a könyvtár gyűjteményéből… a négy evangélium első arab nyelven megjelent kiadása


A négy evangélium első arab nyelvű kiadása a Medici-nyomdában (Typographia Medicea), 1590-ben, Rómában jelent meg. A ritka, kevés példányban fennmaradt mű a latin címen és a kolofonon kívül végig arab nyelvű. A kiadás célja a muszlimok megtérítése volt. A tipográfia a Párizsban született Robert Granjon (kb. 1513-1590) nyomdász és betűtervező-metsző munkája. Ő alkotta meg a különböző keleti nyelvek – örmény, szír, cirill és arab – írásjeleit.