„Kifejezetten a keresztény hitre, illetve az itt megtapasztalt ökumenikus egységre alapozva azt a küldetést bízta Ferenc pápa a magyarságra, hogy legyen hidász, azaz építsen hidakat a nemzetek és a keresztény felekezetek között. Emlegette a múltkori látogatása alkalmával tartott ökumenikus találkozót, de a pannonhalmi főapátságot is, amely az imádság helyeként és a testvériség hídjaként tanúsítja, hogy itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettu­dóan, építő szellemben együttműködve. A gondolat a Kossuth téri szentmise végén is visszaköszön

Korábban felmerült, hogy Ferenc pápa második magyarországi látogatása alkalmával felkeresné a több mint ezeréves Pannonhalmi Főapátságot is. A bencésekkel való pannonhalmi találkozásra nem kerül sor, de az kiderült, hogy Pannonhalma történelmi és spirituális jelentőségével, az apátság „kulturális kisugárzásával”, az ökumené terén való nemzetközi szerepvállalásával tisztában van az egyházfő.

Részlet Ferenc pápa beszédéből Magyarország vezetőihez: Magyarország „hídépítő” lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül – emlékszem az összejövetelre, melyen együtt voltam velük másfél évvel ezelőtt –, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve. Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé.

Forrás: Magyar Kurír – Ferenc pápa teljes beszéde

A pápa 2021-es budapesti és szlovákiai útjáról hazafelé tartva a Magyar Kurír főszerkesztője kérdésre ezt válaszolta: „Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.” Ferenc számára a magyarországi ökumenikus tapasztalatok az európai együttélés példaszerű mintái.

…. másfél éve, már éppen indultunk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, amikor rendtársam sms-ben küldte, hogy a pápa épp most mondta ki  a főapátság nevét. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjaihoz és a hazai zsidó közösség vezetőihez szólt, és utalt a pannonhalmi ökumenikus konferenciánkra: „Látlak titeket, testvéreim a Krisztusba vetett hitben, és áldom a közös utat, amelyen jártok.

A Könyvtáros című folyóirat 1978. júniusi számában Események, krónikák 1977 címmel összeállítás jelent meg a magyarországi könyvtári élet, könyvtárügy napi történéseit időrendben feljegyző, egy-két mondatos leírásokkal. Ez volt az első terméke, eredménye annak a 2022 április 13-án, 98 éves korában elhunyt Gerő Gyula által négy évtizeden keresztül végzett munkának, amelynek végső hozadékát a Magyar könyvtártörténeti kronológia 996-2010 című összefoglalás utolsó, ötödik kötetét ma mutatták be az OSZK-ban.  

A Gerő Éva, Gerő Katalin, Gerő Gyula Alap kedvezményezettje a páratlan években, így 2023-ban is a pannonhalmi könyvtár, a páros évben valamely magyar egyházi-felekezeti könyvtár. A következőkben az Alap céljáról, tevékenységéről és létrejöttéről olvashatunk információkat.

Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége és a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére 2011 óta április 14-e a könyvtárosok világnapja. Ennek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár hazánk legrégebbi gyűjteménye, a monostorral egyidős. Jelentős védett könyvállományt őriz, amely a nemzeti vagyon része. Ahogy a Főapátság úgy a Könyvtár is 1996 óta Világörökség, azaz az itt összegyűjtött szellemi, kulturális kincs is a világörökség része.

„Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, feltámadt.”

(Lk 24, 5-6)

Békés és reményteli húsvétot kívánunk!

„De akarom, hogy Pannonhalma ne felejtse, hogy látott...” (Kazinczy)