Bemutatkozás az Idegenvezetők Világnapján


A 2024/2025-ös tanév első félévében idegenvezető-képzés indult a Pannonhalmi bencés Gimnázium diákjai számára Kelemen Edit vezetésével. A kurzuson több elméleti és gyakorlati órát (légzés-és beszédtechnika, beszéd – és magatartáskultúra, terepbejárás a barokk ebédlőben és a könyvtárban) tartott Ásványi Ilona, könyvtárunk igazgatója.

Megvásárolható a könyvtárteremben látható ezüst emlékérme bronzpatinázott változata


A Bitó Balázs tervezte 2024. évi Pannonhalmi Bencés Főapátság bronzpatinázott emlékérme a „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 11. eleme. Névértéke 3000 Ft, kibocsátott darabszám: 10000 db

Megvásárolható a Magyar Pénzverő Zrt. webshopjában:

Az ereklye-ajándékhoz: Szent Szórád és Benedek legendája - 1. kiadás


Pannonhalmi boldog Mór Legenda Sancti Zoerardi et Sancti Benedicti néven ismert, ugyan latinul írt műve hungarikum értelemben (magyar szerzőtől származó, magyar földön írt, magyar vonatkozású mű) az első magyar irodalmi alkotás.

A legenda legrégibb kéziratát a németalföldi corsendonki ágostonrendi kolostor és a müncheni királyi könyvtár őrizte meg.

Az ereklye-ajándékhoz: Pannonhalmi boldog Mór


Szent Szórád (Zoerard) András és Benedek életrajzát 1065 és 1070 között pannonhalmi boldog Mór (pécsi szent Mór) bencés szerzetes, később pécsi püspök írta meg, aki 1000 körül született Nyitra vidékén. Ő az első név szerint ismert magyar származású bencés.

Mórt a remeték legendájának írása közben örökíti meg egy a bazilika támpillérjéből kiemelkedő szobor, Stremeny Géza alkotása, melyet 2000-ben avattak föl. Ott látjuk a két szentet is, Szórádot és Benedeket.

Az ereklye-ajándékhoz:Szent Szórád-András és Benedek

De Leu Thomas (1555 körül – 1612 körül)

Szent Szórád (Zoerard) remete – más néven Szent András hitvalló – jámbor parasztember volt. Egyes források alapján Lengyelországban, mások szerint Isztriában született. Szent István idején érkezett hazánkba. Rövid ideig a pannonhalmi monostorban élt, majd a Nyitra melletti zoborhegyi bencés monostorba költözött, később a környező hegyekbe, a Vág folyó mellett remeteségbe vonult, ahol kemény, önsanyargató életet élt. A nagyböjt negyven napja alatt nem evett mást, mint egy-egy diót.

A Gerő Éva, Gerő Katalin, Gerő Gyula Alapról az alapító születésének 100. évfordulóján


Dr. Gerő Gyula 2015 őszén azzal a kéréssel és ajánlattal kereste meg a Pannonhalmi Főapátságot, hogy elhunyt lánya, Gerő Éva[1] emlékére egy alapítványt szeretne létrehozni, mely alapítvány kezelőjének a Főapátságot kérte fel. A Pannonhalmi Főapátság vállalta a feladatot.