Könyvveretek és könyvkapcsok is előkerültek a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektje során végzett ásatásokon Pannonhalmán, a könyvtár és a bazilika közötti terület feltárása során.

A pannonhalmi könyvtár gyűjteményében a második kiadásból (1498, Velence) őrzünk egy példányt, mely Paep János budai könyvkereskedő költségén készült.

Pannonhalmi boldog Mór Legenda Sancti Zoerardi et Sancti Benedicti néven ismert, ugyan latinul írt műve hungarikum értelemben (magyar szerzőtől származó, magyar földön írt, magyar vonatkozású mű) az első magyar irodalmi alkotás.

A legenda legrégibb kéziratát a németalföldi corsendonki ágostonrendi kolostor és a müncheni királyi könyvtár őrizte meg.

Szent Szórád (Zoerard) András és Benedek életrajzát 1065 és 1070 között pannonhalmi boldog Mór (pécsi szent Mór) bencés szerzetes, később pécsi püspök írta meg, aki 1000 körül született Nyitra vidékén. Ő az első név szerint ismert magyar származású bencés.

Mórt a remeték legendájának írása közben örökíti meg egy a bazilika támpillérjéből kiemelkedő szobor, Stremeny Géza alkotása, melyet 2000-ben avattak föl. Ott látjuk a két szentet is, Szórádot és Benedeket.

Szent Szórád (Zoerard) remete – más néven Szent András hitvalló – jámbor parasztember volt. Egyes források alapján Lengyelországban, mások szerint Isztriában született. Szent István idején érkezett hazánkba. Rövid ideig a pannonhalmi monostorban élt, majd a Nyitra melletti zoborhegyi bencés monostorba költözött, később a környező hegyekbe, a Vág folyó mellett remeteségbe vonult, ahol kemény, önsanyargató életet élt. A nagyböjt negyven napja alatt nem evett mást, mint egy-egy diót.

2025. február 10-én, Szent Skolasztika ünnepén, az ünnepi szentmisén adta át Viliam Judák nyitrai püspök a két zoborhegyi remete, Szent Zoerard (Szórád)-András és tanítványa Szent Benedek ereklyéit ajándékként Hortobágyi T. Cirill főapátnak, Pannonhalmának.

Dr. Gerő Gyula 2015 őszén azzal a kéréssel és ajánlattal kereste meg a Pannonhalmi Főapátságot, hogy elhunyt lánya, Gerő Éva[1] emlékére egy alapítványt szeretne létrehozni, mely alapítvány kezelőjének a Főapátságot kérte fel. A Pannonhalmi Főapátság vállalta a feladatot.

Gerő Gyula halála után, utódai az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárnak ajándékozták a Budapest II. kerületi, Szerb Antal utcai lakásában őrzött művészeti, kisgrafikai hagyatékát 2022 végén. Az összesített adatok alapján 1.000 feletti képi dokumentum került a könyvtár tulajdonába, zömében ex librisek és alkalmi grafikák, továbbá kisebb számban szabad grafikák, rajzok, vázlatok, illusztrációk és művészeti katalógusok, albumok.

1925. február 13-án, 100 éve született dr. Gerő Gyula könyvtáros, könyvtárigazgató, szerkesztő, könyvtártörténész, a könyvtári kronológia elismert szaktekintélye, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete oszlopos tagja. Életműve elválaszthatatlan a magyar könyvtárügy fejlődésétől, számos könyvtár neki köszönheti létét és nagy ívű fejlődését. Életének 98. évében, 2022 tavaszán hunyt el, búcsúztatására május 24-én került sor a Farkasréti temetőben.

Nursiai Skolasztikát (480 körül-543/547) a katolikus, az ortodox és az anglikán közösség is szentként tiszteli. Szent Benedek testvére, (ikertestvére?) volt. Testvéréhez hasonlóan szerzetesi közösséget vezetett Benedek Monte Cassinó-i kolostorától nem messze. A leggyakoribb róla szóló történet szerint évente találkozott testvérével, hogy együtt imádkozzanak, a Szentírásról és Istenről beszélgessenek.