Szent István… Ezen… kápolnában ajánlá az Boldogságos Szűznek… Magyar Országot…


Magyarország régi, latin elnevezése Regnum Marianum, Mária királysága, Mária országa. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szent az utód nélkül maradt Szent István király 1038. augusztus 14-én, a halála előtti napon felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Bizonyos források szerint mindez Székesfehérvárott történt, Esterházy Pál azonban 1696-ban megjelent művében azt írja, hogy Pannonia Szent Hegyén, a mai Pannonhalmán

 

A XVI. Arcus Temporum Fesztivál kiemelt helyszíne a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtára


A Vendégségben kulturális évad keretében augusztus 21. és 23. között immár a XVI. Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztivált szervezi meg a Pannonhalmi Főapátság. Bár a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtára eddig is a fesztivál kedvelt helyszíne volt, a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt, idén három nagy koncertnek is helyett ad a viszonylag nagy muzeális tér és ...

 

Szent István király intelmei Pannonhalmán, ahol ezer éve „mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a Regula rendjében”


A gyűjteményét tekintve ezer, az épülete szempontjából mindössze kétszáz éves pannonhalmi könyvtár falait, a reformkorban, nagyjából az úgynevezett Palota épületrész alapjaira húzták fel, mely a kolostort felkereső uralkodó – Szent István – szálláshelye volt, amikor a monostorban tartózkodott. Augusztus 20-án ebben, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, az egykori (királyi) palota épületrész előtti térben hangoznak fel, immár hagyományosan...

 

Csillagok alatt – rendhagyó esti látogatás a Pannonhalmi Főapátságban


A Vendégség hívószóval meghirdetett kulturális évad egyik programjaként augusztus 12-én este rendhagyó túrára várta a Pannonhalmi Főapátság az érdeklődőket. Az együttlét imádsággal indult – az esti zsolozsmán, a vesperáson vehettek részt a vendégek, majd Jurinka Szilveszter bencés atya vezetésével bejárták a Pannonhalmi Bazilikát, csillagábrázolásokat keresve. Ezután a Könyvtárban folytatódott a séta, ahol éggömböket és csillagászattal kapcsolatos régi könyveket tekinthettek meg a látogatók, Ásványi Ilona, a könyvtár vezetője segítségével.

 

Rejtett kincseink… a legrégebbi ősnyomtatványunk (1470)


Ősnyomtatványnak nevezzük az Európában, a könyvnyomtatás feltalálásától (1450) kezdve 1500. december 31-éig készült könyveket. A legkorábbi nyomtatványok értékét nem feltétlenül a tartalmuk, hanem nyomdászattörténeti értékük adja. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár legrégibb ősnyomtatványa, mely 1470-ben keletkezhetett, egy liturgikus szöveg-részlet, az ún. szentmise kánon magyarázata.  A kánon (latinul canon) a szentmise központi része, az ún. áldozati imádság a Sanctus és a Miatyánk között.

 

Július 11. Szent Benedek, Európa védőszentje ünnepe


Nursiai Szent Benedek nem csak a bencés rend alapítójaként, hanem a nyugati kereszténység védőszentjeként és a nyugati szerzetesség atyjaként is ismert. A katolikus egyház július 11-én, mint Európa védőszentjét ünnepli. 1964-ben VI. Pál pápa választotta a kontinens patrónusává, mert felismerte...hogy a Szent Benedek által elgondolt bencés rend hitvalló munkálkodása, kultúrateremtő tevékenysége iránymutató erővel bírt a népvándorlások korában anarchiába süllyedt Európában. Ez az üzenet napjainkban is aktuális.

Rejtett kincseink… Pannonhalmi Breviárium, Velence, 1506


A 16. század elején a bencés rend szervezeti és liturgikus megújításával megbízott Tolnai Máté főapátnak a liturgia egységesítésére és színvonalának emelésére irányuló törekvései egyik emléke. A melki bencések breviáriuma mintájára készített zsolozsmáskönyv költségeit Pap János budai könyvkereskedő vállalta. A reneszánsz stílusú, egész oldalas metszetekkel, iniciálékkal és a szöveget keretező képekkel díszített kötet „Magyarország egész királysága” bencés közösségei számára készült; a példányt Salzburgban vagy Michaelbeuernben is használták.

Rejtett kincseink… Pannonhalmi Hóráskönyv


A hóráskönyv világiak számára készült imakönyv. Jellemzően a 13. század második felétől készítették főúri megrendelésre. Gazdagon díszítették bibliai jelenetekkel, szentek képeivel, növény és állatábrázolásokkal. Virágkorát a 14-16. században élte, németalföldi és francia területen. Tartalmát a Szűz Mária kis zsolozsmája alkotta, ehhez kapcsolták a bűnbánati zsoltárokat és egyéb imádságokat, valamint kalendáriumot.

 

A hóráskönyv a nem egyházi személyek (laikusok) számára készült, a papság és szerzetesek által imádkozott breviáriumhoz, zsolozsmához hasonló imakönyv.