Március 21-én, az ünnepi liturgia után megnyílt az ISKOLA tematikus évben a könyvtárteremben rendezett 

DOCERE ET DOCERI kiállítás.

Kiss Noémi megnyitóbeszéde:

A tanulás és a lázadás poétikája

„alig van olyan tudatlan, akitől egyet s mást ne lehetne tanulni” „Hazám érdemes leányai fogadjátok nyájas kegyeséggel pártfogásotok alá e munkám” (Széchenyi István: Hitel)

Az ISKOLA tematikus évben a klasszicista teremkönyvtárban docere et doceri (tanítani és tanítva lenni) címmel rendezett kis kiállításon egyrészt Szent Benedeknek arra a felszólítására fókuszálunk, melyet a Regula prológusában fogalmaz meg: Fel kell állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját.

2025. október 31-én pénteken Renato Boccardo érsek, Spoleto-Norcia főpásztora újra felszentelte a 2016-os földrengés során szinte teljesen elpusztult, de mostanra újjáépített bazilikát. Az eredeti pompájában helyreállított norciai Szent Benedek bazilika ünnepélyes újra megnyitása alkalmából XIV. Leó pápa Parolin bíboros aláírásával üzenetet küldött.

Részlet Renato Boccardo érsek homíliájából:

2026. március 19-én az Egyházi Könyvtárak Egyesülése ( EKE)  konferenciát rendezett Muzeális könyvtári terek, régikönyves gyűjtemények preventív állományvédelme címmel, egy aktuális eset tanulságai alcímmel.

Az „aktuális eset” a pannonhalmi könyvtárban felfedezett és sikeresen elhárított rovarfertőzés volt, melynek tanulságait osztották meg az előadók az egyházi könyvtárak munkatársaival és egymással. 

Március 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ megalakulása 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen jártunk.

1826. március 17-én ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy azt a nemzet művelődésének szolgálatába állítsa. Az Akadémia Könyvtára 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.

A negyvennapi böjt idején pedig reggeltől egészen terciáig olvasmányaikkal foglalkozzanak, és utána négy óráig végezzék a rájuk bízott munkát. A negyvennapi böjtre mindenki kapjon egy könyvet a könyvtárból, amelyet elejétől végig olvasson el. Ezeket a könyveket a negyvennapi böjt elején adják ki.

A szerzetes életének olyannak kell lennie, mintha állandóan negyvennapi böjti fegyelem alatt élne, mégis mivel kevesekben van meg ehhez az erő, ezért azt tanácsoljuk, hogy a negyvennapnak ebben az idejében teljes tisztasággal élje életét, ugyanakkor a más időkben elkövetett hanyagságait ezekben a szent napokban tegye jóvá. Ez akkor történik megfelelő módon, ha minden bűntől tartózkodunk, könnyek között imádkozunk, szent olvasmányokat olvasunk, a szív töredelmére és az önmegtagadás cselekedeteire törekedünk.

A szenvedés és a halál hozzátartozik Jézus keskeny út­jához. Jézus nem dicsőíti s nem is nevezi szépnek, jónak vagy kívánatosnak őket. Nem vár tőlünk hősiességet vagy önpusztító önfeláldozást. Nem, Jézus arra hív minket, hogy nézzünk rá létezésünk valóságára, és megmutatja, hogy e kemény valóság vezet új életre. Jézus üzenetének lényege az, hogy a valódi öröm és béke soha nem érhető el azál­tal, hogy kitérünk a szenvedés és a halál elől, csakis azáltal, hogy egyenesen keresztülmegyünk rajtuk. Mondhatnánk: igazából nincs választásunk.

„A kölcsönös közeledés első bátortalan lépéseit

akarati döntések indíthatják el,

de ezt az akarati szándékot meg kell előzze

az értelmes és méltányos belátás.”

Kelemen Krizosztom: A magyarság lelki egysége felé

(Megjelent a Pester Lloyd  1942. december 25-i számának  reggeli kiadásában)

2026-ban, február 18-án, hamvazószerdán immár hetedik alkalommal hívja a Pannonhalmi Főapátság a testvéregyházak lelkipásztorait és a bencés gimnázium diákjait ökumenikus bűnbánati liturgiára.

A liturgiába online lehet bekapcsolódni, azt a Főapátság YouTube csatornáján élőben közvetítjük: 

https://pannonhalmifoapatsag.hu/okumenikus-bunbanati-liturgia-kozos-hamvazas-a-testveregyhazakkal/