2025. május 8-án, csütörtökön 16:30 órakor mutatják be a FUGA – Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. ker., Petőfi Sándor u. 5.) Martin Werlen emeritus apát, bencés szerzetes legújabb kötetét Ahol a remény épül. Zavaró és reményteli építkezések az egyházban címmel.

A közelmúltban jelent meg AMBRUS Lajos – KOVÁCS Gyula: Tündérkert pomológia című kötete.  (Budapest: Kortárs Könyvkiadó Kft, 2025) Az illusztris kötet a Culinaria Hungarica sorozat egy darabja, több mint félezer színes képpel: archív gyümölcs- és kertábrázolásokkal a középkortól kezdően, valamint több száz tündérkerti gyümölcsfotóval. A szép kivitelezésű kötet megjelenését régi botanikai könyvekből vett növényábrázolásokkal segítette a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár.

Jézus egy képet használ arra, hogy elmagyarázza halálának és feltámadásának jelentését: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz.” Meg akarja értetni, hogy életének végső eseményei: a kereszt, a halál és a feltámadás termékenységet hordozó tettet jelentenek, és ez a termékenység sokaknak hoz gyümölcsöt. Jézus búzaszemhez hasonlítja magát, amely elrothadva a földben új életet terem.

Részletek Hortobágyi T. Cirill főapát személyes visszaemlékezéséből

A teljes írás itt olvasható: https://www.magyarkurir.hu/hirek/megorizzuk-humort-hortobagyi-t-cirill-foapat-szemelyes-visszaemlekezese-ferenc-papara 

Márk evangéliuma 13. fejezete 24. versében Jézus egy nagy megpróbáltatásról beszél: „a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot.” Ezzel a szenvedéssel szembesülve sokan a világ végére gondolhatnak, de az Úr megragadja az alkalmat, hogy más értelmezést kínáljon nekünk, és ezt mondja: „ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak” (Mk 13,31). Van, ami elmúlik és van, ami nem múlik el.

„Mindannyian kicsinyek és védtelenek vagyunk a halál misztériumával szemben. De micsoda kegyelem, ha abban a pillanatban is őrizzük szívünkben a hit lángocskáját! Jézus kézen fog majd minket, amint kézen fogta Jairus lányát, és még egyszer megismétli: »Talita kum!«, »Kislány, kelj fel!« Ezt fogja nekünk is mondani, mindnyájunknak: »Állj fel, támadj fel!« Ez a mi reményünk a halállal szemben. A hívő számára ez egy teljesen kitáruló ajtó, a kételkedőnek egy teljesen be nem zárt ajtón kiszűrődő fénysugár.

A Kereszt és az Éjszaka vezet el a mennyei fényességhez: ez a Kereszt örömhíre. A feltámadt Krisztus, a dicsőség királya az emberiség ősi mintaképe és feje, alakja olyan cél, amelyre az egész emberi lét irányul, és amelytől értelmét kapja. Krisztus szenvedésében és halálában felemésztődtek bűneink. Ha ezt hittel elfogadjuk, és hívő odaadással Krisztus követésének útját választjuk, és azon járunk, akkor Ő ,,szenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe'' vezet minket.

Krisztus leereszkedve megismétli mindannyiunkban, amit megtestesülésében tett és szenvedett. Képződik bennünk, születik bennünk, szenved bennünk, feltámad bennünk, él bennünk. És mindez nem események sorrendje által, hanem egyszerre történik, mert mint Lélek jön hozzánk, egészen holtraváltan, egészen föltámadva, egészen élve. Mindig érezzük születésünket, megigazulásunkat, megújulásunkat, mindig meghalva a véteknek, mindig feltámadva a megigazulásra. Egész üdvrendje mindig bennünk van egészen minden részében egyszerre. És ez az isteni jelenlét adja mindannyiunknak a jogcímet a mennyre.

Többszáz éves térképek és könyvek egy asztalon. A Pannonhalmi Főapátság levéltárában és könyvtárában párjukat ritkító történelmi dokumentumok lapulnak. Ezek az iratok és krónikák több száz év viharait élték túl, legyen szó Vergilius összesről vagy Cicero beszédekről a 16. századból vagy kézzel festet térképekről az 1700-as évekből. Azonban ahhoz, hogy ezek az iratok a következő évszázadokat is túléljék, az szükséges, hogy megfelelően restaurálják őket. Többek közt ebben tud segíteni egy mecénás.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük. Ezen a napon született 1900-ban Márai Sándor is.

Az idei költészet napja ünnepén József Attila egy cím nélkül megjelent versének részletét tesszük közzé. Igazi nagyböjti gondolat:

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.